Építőipari konjunktúra felmérés

2015. július

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2015 első félévében hogyan értékelik helyzetüket, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a következő időszakra.

A felmérésben résztvevő cégek túlnyomórészt Kft-ként működő társaságok voltak.

Az árbevételre vonatkozó válaszok azt mutatják, hogy az építőipari cégek felénél az értékesítés nettó árbevétele növekedett, de árbevétel-arányos jövedelmezőségük a válaszadók közel felénél így is 3% alatti. Várakozásaik szerint azonban árbevétel-arányos jövedelmezőségük a következő időben javulni fog.

A vállalkozások szerződéseit tekintve elmondható, hogy a magánrendelések aránya enyhén növekedett a korábbi felmérésekhez képest. Várakozásaik szerint - közel egyharmaduknál - a szerződésállomány a következő félévben szinten marad, esetleg enyhén növekedni fog, azonban még ezzel együtt is közel minden második cégnél a kapacitáskihasználtság 50% körül marad.

A korábbi években az építőipar alacsony termelési szintje miatt szakemberhiányról nem számoltak be, azonban a piac élénkülése felszínre hozza ezt a problémát. Így elsősorban szárazépítő, ács, bádogos, kőműves villanyszerelő szakmákban szenvednek hiányt a válaszadó cégek.

A szakember-utánpótlás problémája mellett a magas adó- és társadalombiztosítási terheket a válaszadók fele jelölte meg úgy, mint az üzleti tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőt. A gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága minden harmadik vállalkozásnál okoz nehézséget. A cégek tapasztalata szerint ezt tetézi, hogy az adminisztrációs terhek az utóbbi időszakban emelkedtek. Ilyen teherként említették az ÁFA-bevallások növekvő adatigényét - mely a 2 millió forint feletti ÁFA-t tartalmazó számlák részletes adatszolgáltatására irányul -, az EKÁER bevezetését, valamint az elektronikus építési napló vezetését. Az új Közbeszerzési Törvény ősszel hatályba lépő módosításai, valamint a kormányzat építésügyet is érintő határozatba foglalt reformszándékának köszönhetően várhatóan ezek az akadályok a jövőben – a cégek várakozásai szerint - csökkenni fognak.

A megrendelők késedelmes fizetése is jelentősen hátráltatja a vállalkozások zökkenőmentes üzletvitelét, ami a kintlévőség kiemelt kezelését indokolja. A cégeknél a kiszámlázott árbevétel átlagosan 20%-a szerepel a kintlévőségek között, ám ezek zömében behajthatónak vannak minősítve. Az ebből is fakadó financiális problémák ellensúlyozására a jövőben is külső erőforrások bevonására van szükségük, mely főleg folyószámlahitel formájában testesül meg. Ezen kívül a jövőben is igénybe kívánják venni a Széchenyi Kártya Hitelprogram, az MNB Növekedési Hitelprogram lehetőségeit is.

A válaszadók átlagosan 5%-os béremelésről számoltak be az idei évre vonatkozóan, mellyel együtt az ágazat átlagbére így is a nemzetgazdasági átlag alatt van. Az élőmunka költsége jelentősen nőtt, a termelés növekedésében bízva, a vállalkozások harmada a jövőben a létszám növelésével is számol. Sőt, a magasabb színvonalú szolgáltatás elérése érdekében a cégek kétharmada folyamatosan képzi, továbbképzi mind munkavállalóit, mind a menedzsment tagjait.

A kérdőívben kitértünk az e-építési napló vezetésére is. A válaszokból tükröződik, hogy a naplóvezetés nem megy zökkenőmentesen. Legfontosabb előnyként fogalmazták meg, hogy az e-napló vezetése óta a beruházások jobban nyomon követhetők, azok adatai egy helyen megtalálhatók. Ezzel szemben hangsúlyozták, hogy a nagyobb projektek esetében már nagyon bonyolult a napló felépítése. Mivel a lezárt naplók is látszódnak a folyamatban lévő munkák között, ezért nehéz keresni a sok napló között, konzorciumot pedig nem tud kezelni a rendszer. Megemlítették még a bejegyzésre vonatkozó időkorlát szűkösségét, valamint a javítási lehetőség hiányát, nehézkességét.

Összességében a cégek bizakodva néznek az év második felére, véleményük szerint üzleti helyzetük a közeljövőben javulni fog.

Budapest, 2015. július 13.

BKIK

Magyar Építéstechnika

MKIK

MGYOSZ

 

 

sodico