TÁJÉKOZTATÓ

az ÉVOSZ és az ÉVOSZ-IWTD

„Vállalkozói tapasztalatok a németországi munkaerő-kölcsönzésben”

elnevezésű szűk körű konzultációjáról

Stuttgart, 2014. június 27.

Az ÉVOSZ és az ÉVOSZ-IWTD első alkalommal szervezett szűk körű konzultációt munkaerő-kölcsönzés témakörben azon cégek részére, amelyek határon átnyúló szolgáltatást nyújtanak németországi munkaerő-kölcsönzés keretében.

A mintegy 19 cég képviseletében közel 30 résztvevő vett részt a müncheni magyar konzulátus stuttgarti kereskedelmi irodájának helyiségében megtartott konzultáción.

Magyar munkavállalók németországi munkaerő-kölcsönzésére, kiküldetés keretében, 2011 májusától van lehetőség. A konzultáción részt vevők egy része ez időponttól van jelen a német piacon, és kizárólag munkaerő-kölcsönzéses szolgáltatási tevékenységet folytat Magyarországon és Németországban is. Számos cég azonban – az esetek túlnyomó részében – a már meglévő németországi vállalkozási szerződéses partnerkapcsolatait kibővítve vagy részben felváltva kezdett bele a munkaerő-kölcsönzésbe, aminek döntő oka abban keresendő, hogy a már meglévő és tartós német partnerek a munkaerő-kölcsönzéses együttműködési formát helyezik előtérbe a vállalkozási szerződéses konstrukcióval szemben, tehát a magyar vállalkozás gyakorlatilag kényszerítve van arra, hogy „álljon át” erre a konstrukcióra, ha nem akarja elveszíteni eddigi német partnerkapcsolatát.

A konzultáció során világossá vált és egyértelműsödött, hogy a munkaerő-kölcsönzés a vállalkozási szerződéses együttműködési formánál jóval komplexebb, bonyolultabb és kevésbé rentábilis együttműködési forma.

A bevezető előadások ( a prezentációk mellékelve) és az azt követő hozzászólások és kiegészítések is arra utaltak, hogy:

·         a tevékenység németországi engedélyezése valamint az engedélyek meghosszabbítása időben viszonylag hosszú, nagy adminisztratív ráfordítással jár, kimenetele pedig kétesélyes

·         a munkavállalók bérezése vagy a vonatkozó német ágazati bértarifa szerződés alapján történhet ( többnyire az IGZ Tarifvertrag alapján), vagy pedig a kölcsönvevő törzsállományának juttatott béreket és egyéb bérjellegű pótlékokat kell megfizetni
(equal pay = egyenlő bérezés). Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a bérezési feltételek megválasztása nem minden esetben lehet tetszőleges, hiszen az IGZ-bértarifa szerződést csak azok a vállalkozások választhatják, amelyek kizárólag munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoznak vagy pedig a vállalkozáson belül külön elkülönített munkavállalói részleg van biztosítva munkaerő-kölcsönzésre.

·         akár az IGZ-bértarifa szerződés, akár pedig az „equal pay” alkalmazása esetén a bérezési előírásokon kívül minden egyéb előírásokat is szigorúan be kell tartani, ilyen pl. a szabadság idejére járó (német) bér, a munkaszüneti napok után fizetendő javadalmazás, a betegség idejére járó bértovábbfizetés a német előírások szerint ( évi 42 nap), a túlóra- és éjszakai pótlékok megfizetése, a szabadság idejére járó pluszbér és a karácsonyi pénz megfizetése, stb.

·         a kölcsönadható munkavállalói létszám mértékét korlátozhatja a munkavállalónként igazolandó 2.000 eurós letét, amelynek megléte ugyan egy banki (akár magyar banki) igazolással is igazolható, azonban az összegnek a ténylegesen kikölcsönzött munkavállalók létszámával kell megegyeznie.

·         többletterhet jelent az is, hogy a kölcsönvevő, miután jót kell állnia a német adóhatóság felé a kölcsönvett munkavállalók jövedelemadó-fizetési kötelezettségéért, a kölcsönadó magyar cégtől anyagi biztosítékot is kérhet.

Tekintettel arra, hogy németországi munkaerő-kölcsönzésre három éve van lehetőség, az első vállalkozások pedig bő két éve vannak a német piacon, senki nem rendelkezik még kellő tapasztalattal a tevékenység ellenőrzésének kimenetelét illetően. A tevékenység ellenőrzését alapvetően a vámszervek végzik, de az adóhatóságnak is joga van célvizsgálatok lefolytatására.

Az új német kormány az un. koalíciós szerződésében (kormányprogram) rögzítette, hogy szigorítani kívánja a munkaerő-kölcsönzés németországi feltételeit, a kölcsönzés lehetőségét időben korlátozni, a bérezési feltételeket pedig szigorítani kívánja. Ehhez a vonatkozó jogszabály-változtatások már megkezdődtek.

Prezentációk:

Horváth Kund, Investmont Kft.: Esettanulmány

Dr. Kulcsár Gergely: Tapasztalatok a német munkaerő-kölcsönzésben

Mervai Péter: Munkaerő-kölcsönzés Magyarországról Németországba

BKIK

Magyar Építéstechnika

MKIK

MGYOSZ

 

 

sodico