MNB felmérés a koronavírus gazdasági hatásairól

A globális koronavírus járvány okozta gazdasági hatások negatívan érintik a vállalatok mindennapi működését. A megfelelő válaszlépések azonosítása érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatként kezeli, hogy folyamatosan nyomon kövesse a gazdaságban zajló folyamatokat. Különösen fontosnak tartjuk a koronavírus hazai mikro-, kis- és középvállalatokra gyakorolt hatásainak átfogó és aktuális követését, ezért a jegybank a járvány kitörésétől kezdődően negyedévente felmérést végez a Magyarországon működő vállalkozások körében.

Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy eddigi felméréseink során kérdőívünk kitöltésével segítették az MNB munkáját. Együttműködésüknek köszönhetően a válság kezelését célzó intézkedések kidolgozásánál a jegybank vezetői több ezer vállalat válaszait ismerhették meg. Az eddigi felmérések főbb eredményeit az MNB munkatársai szakmai cikkben foglalták össze, amely az alábbi hivatkozásra kattintva érhető el: https://www.mnb.hu/letoltes/fekete-adam-nyitrai-tamas-a-kilabalas-jelei-a-koronavirus-valsag-hatasa-a-jegybank-vallalati-felmereseinek-tukreben.pdf

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény adta keretek között néhány olyan kérdés megválaszolásában szeretnénk együttműködésüket kérni, amelyek segítenek pontosabb képet alkotni a koronavírus vállalkozására gyakorolt hatásairól. Kérjük, segítsék munkánkat azzal, hogy kitöltik az MNB honlapján az alábbi hivatkozáson elérhető kérdőívet 2020. szeptember 30-ig. A kitöltés mintegy 20 percet vesz igénybe

 https://mnbpoll.mnb.hu/Survey.aspx?surveyid=150673182&lng=hu-HU  

Az adatszolgáltatás nem kötelező, az abban való részvétel önkéntes. A válaszadás név nélkül történik (anonim). A kérdőív nem tartalmaz a vállalat azonosítására alkalmas kérdéseket. Az adatgyűjtés statisztikai célból történik. A válaszokat összesítve dolgozzuk fel, amelyekből egyedi adatokat nem tartalmazó elemzéseket kívánunk készíteni. Amennyiben a felmérés kapcsán kérdésük merülne fel, az MNB illetékes munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen keresztül.

 

 

Online munkavédelmi konferencia (2020.09.24.)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztály EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja ingyenes online szakmai konferenciát szervez

2020. szeptember 24-én (csütörtökön) 10-12 óraközött

„Kihívások és feladatok a munkavédelemben a harmadik évezred harmadik évtizedének küszöbén” címmel, melynek meghívója a részletes programmal és a konferenciára történő regisztrációval kapcsolatos tudnivalókkal ide kattintva letölthető.

A Les Compagnons Du Devoir franciaországi szakképző intézmény

 

A „Les Compagnons Du Devoir” a franciaországi állami szakképzési rendszer mellett működő, a középkori céhes hagyományokra épülő speciális szakképzési forma, amely a kézműves szakmák szakmai alapképzésen kívül a fiatal szakmunkások számára szervezett mesterképzés lehetőségét is magában foglalja.

A Compagnon oktatási elvének két alappillére a szakmai oktatás és az emberformálás. A mesterképzés alapja pedig az utazás, azaz a mesterlegények négy - öt évig tartó szervezett vándorlásának biztosítása. A városról - városra történő vándorlás a rendkívül magas színtű szakmai tudás elsajátítása mellett, a fiatalok személyisége is tovább fejlődik. Mindezek későbbi szakmai és emberi boldogulásukat jelentős mértékben elősegítik. Azáltal, hogy időről időre új közösségbe kell beilleszkedniük, és új munkahelyen kell helyt állniuk, önállóbbakká és céltudatosabbakká válnak, és egyúttal a kommunikációs készségük is fejlődik. Szerteágazó vállalkozói és munkaszervezési ismereteket sajátítanak el. Hozzászoknak ahhoz, hogy a feladatokat közösen, team munkában oldják meg, valamint társaikat a munkájukban és a tanulásban is segítsék.

Az AOCDTF (L' Association Ouvriére des Compagnons de Devoir) egy párizsi központú, ...

Tovább....

Járvánnyal kapcsolatos intézkedések az irodaházban

A koronavírusos megbetegedések számának országos szinten történő emelkedése miatt, az ÉVOSZ-nál is indokolttá vált meghatározott preventív intézkedések bevezetése a járvány lokális hatásainak csökkentése érdekében.

Az Irodaház épületébe történő belépés, illetve bent tartózkodás kapcsán bevezetett járványügyi protokoll – amelyre ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet – az alábbi:

  • A közös területen lévő mosdók (kilincsek, csaptelepek, fogantyúk) higiénikus takarítása és a liftek irányítótábláinak felületi tisztítása naponta, fertőtlenítőszerrel történik;
  • Vendégek számára figyelmeztető tábla kerül kihelyezésre az irodaházi bejáratnál, melyen a kihelyezett kézfertőtlenítő, maszk használata és belépési regisztráció előírásra kerül;
  • Az Irodaház közös területein (mosdók, folyosó, lift) a maszk viselése kötelező;
  • Minden közös helyiségben kötelező a távolságtartás (1,5 - 2 m);
  • A külsős vendégek vonatkozásában kötelezővé tesszük az épületbe történő belépéskor egy regisztráció kitöltését, amely az esetlegesen felmerülő fertőzés továbbterjedésének feltérképézését segíti, célszerű tehát az érkezéskor ennek időigényével számolni;
  • Liftben max. 2 fő utazzon egyszerre;
  • Kézfogás helyett csak szavakkal, bólintással köszöntsük egymást.

A fenti óvintézkedéseket kollégáink, illetve meghívott vendégeink érdekében vagyunk kénytelenek alkalmazni, amellyel kapcsolatban tisztelettel kérjük szíves megértésüket és támogató együttműködésüket az intézkedések végrehajtásában.

Együttműködésüket köszönjük!

Online konferencia az Építésgazdasági Stratégiáról

Az építőipari iparági szereplők a legmagasabb szinten képviseltették magukat azon az online szakmai konferencián, amelyet a készülőben lévő építésgazdasági stratégia megvitatására rendezett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2020-2025 az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alapanyag-kitermelés támogatását célozza. A középtávú stratégiát bemutató Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár hangsúlyozta: fontos, hogy hazai alapanyagból, hazai vállalkozásokkal erősítsük tovább a fenntartható magyar építőipart. A konferencián elhangzott: elektronikus konzultációt kezdeményezett a tárca az építőipar valamennyi szereplőjével.

Boros Anita kiemelte: az építőipar és az építőalapanyag-ipar kiemelt jelentőségére figyelemmel a jelen stratégiában kimunkáltuk azokat a legfontosabb javaslatokat, amelyek egyfelől az ágazat hatékony és kiszámítható működését, másfelől a nemzetgazdasági súlyának és termelékenységének növelését eredményezhetik. A munkafolyamat abba a fázisba érkezett, amikor a tervezett intézkedéssorozat kapcsán szeretnénk megismerni és beépíteni az ágazati szereplők véleményét, javaslatait, hiszen az építőipart csak az építőipar aktív szereplőivel tudjuk továbbfejleszteni  – tette hozzá az államtitkár.

Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke szerint a tervezőasztalon dől el az innováció, a hely identitásának erősödése, az országkép; a tervezési folyamatban alakul ki a megépült objektum tartóssága és az, hogy valós kulturális érték, vagy csak funkciót szolgáló tárgy keletkezik. Amire ma büszkék vagyunk városainkban és Budapesten, az egy 150 éves építési fellendülés, ahol a gazdasági érdekeket, a jogi szabályozást átható személyes részvétel, felelősségvállalás az építésügy minden területén nyomon követhető.

Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke hangsúlyozta: a Kamara fontosnak tartja, hogy javaslatai megjelennek a stratégiában és tükrözik azt a törekvést, hogy az építési folyamatok során a szabályozás, a szakmai és eszközfeltételek rendelkezésre álljanak, valamint megvalósuljon az építés, üzemeltetés és ellenőrzés összhangja. Elengedhetetlen, hogy az építési, beruházási folyamatok szereplői közötti együttműködés maximális hatékonysággal történjen.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kiemelte: az ügyvédség számtalan ponton kapcsolódik az építésgazdasághoz, így fontos szerepe van már a cégek megalapításánál és később az esetleges formaváltozásnál. De mindezeknél is fontosabb olyan konstrukció kidolgozása, amely a gazdasági szereplők közötti jogügyleteknél a szerződő felek számára átlátható, hogy elkerülhető legyen a jogviták kialakulása.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke hozzászólásában hangsúlyozta: fontos, hogy az ágazat és a megrendelői kör igényei összhangban legyenek a stratégiában. Az építési folyamatban a kereslet és a kínálat egyidejű élénkítése, a tervezői és kivitelezői kapacitások technológiai korszerűsítése szükséges. Az ÉVOSZ nemcsak a stratégia kidolgozásában, hanem annak végrehajtásában is közreműködési lehetőséget kér a tárcától.

Jámbor Attila, ügyvéd, az Építésijog.hu szerkesztője szerint a megrendelőt kell jogszabályi úton támogatni, érdekeltté tenni a szakszerű és legális munkavégzés feltételeinek megteremtésében, ezzel az építőipari piac tisztítását, a jó minőségű épületek létrehozását lehet biztosítani. A felelősségi rendszer tisztázása érdekében meg kellene őrizni a már kialakított és működő jogintézményeket, növelni kell az építésfelügyelet jelenlétét az építkezéseken, illetve meg kell teremteni egy érdemi, fokozottabb kivitelezői felelősség feltételeit.

Az ITM a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégiához kapcsolódóan elektronikus konzultációt kezdeményezett az építőipar valamennyi szereplőjével. A 18 kérdésből álló kérdőív a szakmai szervezetek észrevételei nyomán nyerte el végleges formáját, az erre érkező válaszok elemzésének eredménye hozzájárul majd a Stratégia véglegesítéséhez. A kérdőív elérhető a Kormány.hu oldalon, a válaszokat 2020. szeptember 25-ig várja a tárca.