A kelet-európai építőipar és a koronavírus

Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, mely a helyi kutatóintézetek, illetve az alapító valamint kutató és adminisztratív központ Buildecon és a módszertani hátteret biztosító ELTINGA együttműködése. A járványügyi helyzetben készült piackutatói elemzések innen letölthetők:

EECFA orosz és ukrán kutatóinak cikke

EECFA bolgár, horvát és szlovén kutatóinak cikke

EECFA román kutatóinak cikke

EECFA szerb kutatóinak cikke

Építőipari helyzetértékelés, javaslatok (2020. április 24.)

HETI ÖSSZEFOGLALÓ

(2020. év 17. hét)

A koronavírus járvány építőiparra gyakorolt hatásáról, aktuális javaslatok az ágazat teljesítő képességének megtartása érdekében

A járvánnyal összefüggő, vírusos megbetegedések az építőiparban továbbra sincsenek, a 17. hét is úgy telik el, hogy megbetegedések a tervezői, kivitelezési, lebonyolítói munkát nem akadályozzák. A vállalkozások felelősségteljesen megtették a szükséges egészségügyi, munkaszervezési, ellenőrzési intézkedéseket annak érdekében, hogy a megbetegedések elkerülhetőek legyenek. A munkaegészségügyi intézkedéseknek, munka-átszervezéseknek, szállásproblémáknak, megsokasodott koordinációs feladatoknak immár hetek óta jelentős költségnövelő kihatása van.

Az építési vállalkozások meghatározó többsége a járványhelyzet melletti munkavégzésre teljes egészében berendezkedett. A 60 év feletti korosztályban lévő kisvállalkozók és önfoglalkoztatók körében találunk mestereket, akik a tevékenységüket átmenetileg felfüggesztették.

Az építőipar teljesítőképessége továbbra is adott. Az építésgazdasági termelési láncban közreműködőkkel (alvállalkozók, anyagipar, szerelvénygyártás, bútoripar, kertészet, fuvarozás és számos további beszállítói kör) az együttműködési készség erősödött, miközben lerövidült a piaci folyamatok kiszámíthatósága. A többnyire rövid átfutású munkán dolgozó mikró- és kisvállalkozók előrelátása megszűnt, a hosszabb munkán dolgozó közepes és nagy vállalkozások összességében az év közepéig látnak előre, a II. félév és 2021. év számukra is bizonytalanná vált. Az ágazat ez idáig mintegy 335 000 foglalkoztatottnak munkát tudott biztosítani, teljes munkaidőben.

A folyamatban lévő munkák egy részénél okoz kisebb határidőcsúszásokat a járványhelyzet, a vállalkozások a rajtuk kívül álló okok kezelésével is igyekeznek a csúszásokat behozni. A megrendelők és a projekteken munkát végzők türelemmel és fokozott figyelemmel kezelik a helyzeteket.

A járvány megjelenésétől a mai napig tart az építőanyagok gyors készletezése. A belföldi anyaggyártók folyamatosan dolgoznak, a termelés kiszolgálása a fuvarozási nehézségek mellett összességében biztosított. A legtöbb helyen az akadozó import árut igyekeznek hazai gyártású termékekkel kiváltani.

Az új projekt előkészítése továbbra is lassul.

Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél 2020. január 1.– április 22. közötti időszakban, a 2019. év hasonló időszakához képest az eljárások száma 1321 eljárásról 895 eljárásra csökkent, az eljárások értéke pedig 454 milliárd Ft-ról 415 milliárd Ft-ra mérséklődött (forrás: Közbeszerzési Hatóság). Egyre több olyan eljárás van, ahol nem hirdetnek eredményt, a magánmegrendelői körben pedig vannak előkészített projektek, amit nem indítanak el. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya a 17. héten tovább csökkent. A múlt év azonos időszakához mérten április végi várakozásunk, hogy 18-20%-kal kisebb lehet a rendelésállomány volumene. Ettől kedvezőtlenebb a helyzet a mélyépítési alágazatban, ahol 25% fölé emelkedhet a hónap végére a rendelésállomány csökkenése. Továbbra is hangsúlyozni kell, hogy a megrendelői elbizonytalanodás egyaránt megjelent az állami, önkormányzati, lakossági és egyéb magánmegrendelőknél.

Március és április hónapban ez idáig a megkötött új szerződések volumene, a várt volumennek mintegy 65–70%-át érhette el. Április hónap vízválasztó az építőipar 2020. évi teljesítménye tekintetében. Az országos építés-szerelés termelési érték a folyamatos kormányzati és önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen fog csökkenni. Az ITM javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomagot minél előbb létesítmény sorosan kellene ismertetni és közbeszerzési eljárásban ajánlatadásra kiírni.

A kereslet csökkenése erősíti a versenyt az építőipari vállalkozások között. Különösen igaz ez az alvállalkozók versenyére. Április közepétől számos területen az ajánlati és vállalási árak csökkenését tapasztaljuk.

A munkaellátottság csökkenésével arányosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete.

Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál sokasodik a befogadott számlák határidőn túli kifizetése.

Továbbra is kérjük az Államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetéseket!

A külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) nagy többsége hazautazott. Többször jeleztük, hogy ezekkel a relációkkal a határmenti, 30 km mélységű munkába átjárás lehetősége továbbra sem működik. Ezáltal a munkavállalók visszajövetele továbbra is bizonytalan. A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, kéthetes karantén lejártát követően egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát, számuk több százra tehető.

A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezebben tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő-elbocsátás. Egyelőre, más építési vállalkozásoknál minden munkahelyét elvesztő kolléga munkát talál!

2020. év elejétől az építőipari cégek 5–8% közötti anyagár-emelkedést tapasztaltak. A 17. hétre nem volt jellemző a belföldi anyagok árának további emelkedése.

Ettől lényegesen magasabb árnövekedés van az import termékeknél, ami elsődlegesen a Ft/EUR árfolyam változásából fakad. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek nem férnek bele a szerződésben vállalt árakba. Az ÉVOSZ abban bízik, hogy a többszörösen benyújtott javaslata befogadásra kerül, miszerint az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magánlétesítményeknél, az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen.

A járványhelyzet a lakásépítés piacát is sokkolja. Az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy szélesebb körben fennmarad az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os ÁFA alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérjük bevezetni.

A rozsdaövezeti ÁFA kedvezmény a lakásépítés fontos lélegeztető gépe. Célszerű lenne az 5%-os lakás ÁFA körének további szélesítését is megvizsgálni.

Ismételten szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a települések fejlesztési- és szabályozási terveiben barnaövezetek vannak jogszerűen feltüntetve. Ezen belül léteznek a szakirodalomban és a szakmai nyelvezetben használt rozsdaövezetek. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében a rozsdaövezet jogszabályi meghatározására szükség van a kedvezményes ÁFA alkalmazásával összefüggésben. Mivel a rozsdaövezetben lévő területek nagy többségénél telekalakítási eljárásra, övezeti átsorolásra, környezetvédelmi kármentesítésekre van szükség és mindezekkel együttesen műszaki- és üzleti tervek készítésére, építési engedélyezési eljárásokra, hosszas előkészítő folyamatokra lehet szükség. A lakásépítés lendületben tartása érdekében az ÉVOSZ javasolja, hogy a szokásos földhivatali, szakhatósági, kormányhivatali, önkormányzati általános ügyintézés rendjéből kerüljenek kiemelésre a rozsdaövezeti fejlesztések. Elsőbbségi ügyintézést, döntéshozatalt kapjanak ezek a fejlesztések, gyorsított eljárási rend kerüljön kidolgozásra és bevezetésre.

A Kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit tartalmazó legújabb rendeletek a vállalkozások részéről az építőipar területén még csak értelmezés, feldolgozás szintjén vannak. A vállalkozások alapvetően a munkaellátottságukért küzdenek és egyelőre nem a bérkiegészítő és egyéb állami támogatásokban gondolkodnak. Az ITM által napokban ismertetett gazdaságvédelmi tervben kiemelt ágazatok között az építőipar közvetlen támogatására 65 milliárd Ft került megjelölésre. Az összeg felhasználására vonatkozóan ez idáig további információk nincsenek. Szorgalmazzuk a támogatási keret mielőbbi konkretizálását.

A tőkeerős, jó hitelbesorolással rendelkező építőipari vállalkozások tervezik a saját fejlesztésű, közvetlen piaci értékesítésű lakásépítéseket is, amivel tovább tudnák foglalkoztatni a munkavállalóikat.

Videokonferencia - "Cégmentő" (2020.április 29.)

Az ÉVOSZ szakmai partnerségével a BKIK és a Piac & Profit "Cégmentő" címmel élő videókonferenciát szervez, amire az ÉVOSZ tagjai egyedi kedvezményes regisztrációs díjat érvényesíthetnek. Tagjaink a kedvezmény igénybe vételéhez a kupon kódot az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen kérhetik.

A videokonferencia időpontja: 2020. április 29. szerda 9.00–15.00

Helyszín: élő videókonferencia (A konferencia még 7 napig visszanézhető!)

A konferencia részletes programja és regisztráció ide kattintva elérhető.

Építőipari helyzetértékelés, javaslatok (2020. április 17.)

HETI ÖSSZEFOGLALÓ

(2020. 16. hét)

 A koronavírus járvány építőiparra gyakorolt hatása, aktuális javaslatok az ágazat teljesítő képességének megtartása érdekében

A járvánnyal összefüggő kormányzati és vállalkozói egészségügyi intézkedések eredményeként vírusos megbetegedések az építőiparban jellemzően továbbra sincsenek. Kisebb csoportok, brigádok karanténba küldése, önkéntes elvonulása április közepétől azonban már előfordul. A folyamatos munkavégzés érdekében tett vállalkozói munkaegészségügyi intézkedéseknek, munka-átszervezéseknek, megsokasodott koordinációs feladatoknak jelentős költségnövelő kihatása van.

Az építési vállalkozások nagy többsége a járványhelyzet melletti munkavégzésre berendezkedett, mindenki a lehető legnagyobb intenzitással szeretne dolgozni.

Az építőipar teljesítőképessége, az ágazat integráló jellege következtében munkát ad a termelési értékláncban lévő anyagipar, szerelvénygyártás, bútoripar, kertészet, fuvarozás és számos további beszállítói körnek. Meghatározott mértékben, átmenetileg vagy tartósan is, munkát tud biztosítani a más területeken munkanélkülivé válók számára.

Jellemzően több új projekt előkészítése lelassult. Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél egyre több olyan eljárás van, ahol nem hirdetnek eredményt, a magánmegrendelői körben pedig vannak előkészített projektek, amit nem indítanak el. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya tovább csökken, a múlt év azonos időszakához mérten április elején közelíti a 20%-kal kisebb volument.

Ettől kedvezőtlenebb a helyzet a mélyépítési alágazatban (út-, vasútépítés, infrastruktúra), ahol 25% fölötti a rendelésállomány csökkenése. Továbbra is hangsúlyozni kell, hogy a megrendelői elbizonytalanodás, egyaránt megjelent az állami, önkormányzati, lakossági és egyéb magánmegrendelőknél.

Március és április hónapban ez idáig a megkötött új szerződések volumene a szokásos/várt volumennek mintegy 65-70%át érhette el. Az ágazat megrendelési állománya jelentős kormányzati/önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen csökkenhet. Az ITM javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomagot, közlekedési- infrastrukturális és szállodai építési/rekonstrukciós feladatokat minél előbb létesítmény sorosan kellene ismertetni és közbeszerzési eljárásban ajánlatadásra kiírni.

Tovább romlott a vállalkozások likviditási helyzete. A kereskedelmi bankok óvatosabbá váltak, hosszabbodik a finanszírozási és a hitelkérelmek elbírálási ideje.

Az a tapasztalat hogy elsődlegesen az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál sokasodik a befogadott számlák határidőn túli kifizetése.

Továbbra is indokolt, hogy az ÉVOSZ javaslatával kiegészítésre kerüljön a Kormányzat gazdaságvédelmi csomagja, ami az Államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetésekre vonatkozik. A finanszírozási, likviditási helyzet javítása érdekében tett javaslatunk befogadásra került, miszerint az állami, önkormányzati valamint a támogatásban részesült megrendelők részére végzett munkáknál a jelenlegi 25%-ról, 50%-ra emelkedett a kifizethető előleg mértéke.

Egy hete már jeleztük, hogy a külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) jellemzően hazautazott. Ezekkel a relációkkal a határmenti, 30 km mélységű munkába átjárás lehetősége továbbra sem működik.

Pontosított külgazdasági-kormányközi megállapodásokra lenne sürgősséggel szükség. Ezen munkavállalók visszajövetele továbbra is bizonytalan.

A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, két hetes karantén lejártát követően egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát, számuk több százra tehető.

A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezebben tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő-elbocsátás. Egyenlőre más építési vállalkozásoknál minden munkahelyét elvesztő kolléga munkát talál!

2020. január–április között az építőipari cégek 5–8% közötti anyagár-emelkedést tapasztaltak.

Ettől lényegesen magasabb árnövekedés van az import termékeknél, ami elsődlegesen a Ft/EURO árfolyam változásából fakad. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek nem férnek bele a szerződésben vállalt árakba.

Az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magánmegrendeléseknél ismételten javasoljuk, hogy a 2020. március 31. előtt megkötött támogatási és vállalkozási szerződéseknél az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen.

Az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy meghatározott körben fennmarad az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os ÁFA alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérjük bevezetni. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a települések fejlesztési és szabályozási terveiben barnaövezetek vannak jogszerűen feltüntetve. Ezen belül léteznek a szakirodalomban és a szakmai nyelvezetben használt rozsdaövezetek. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében a rozsdaövezet jogszabályi definiálására, meghatározására szükség van a kedvezményes ÁFA alkalmazásával összefüggésben.

Mivel a rozsdaövezetben lévő területek nagy többségénél telekalakítási eljárásra, övezeti átsorolásra, környezetvédelmi kármentesítésekre van szükség és mindezekkel együttesen műszaki és üzleti tervek készítésére, hosszas előkészítő folyamatokra lehet szükség. Ezeket a folyamatokat a lakásépítés lendületben tartása és a biztos megrendelések érdekében úgy lehet lerövidíteni, ha a szokásos földhivatali, szakhatósági, önkormányzati általános ügyintézés rendjéből kiemelésre kerül, gyorsított eljárás kerül kidolgozásra és bevezetésre.

A járványhelyzet miatt számos létesítménynél szerződésmódosítások válhatnak szükségessé. Jó esetben erre sor is kerül, azonban a szerződött felek közötti viták megszaporodása is várható.

Ezért különös jelentőséggel bír, hogy a viták tárgyszerű rendezéséhez igénybe vehető Teljesítésigazoló Szakértői Szervezet (TSZSZ) működése megerősítésre kerüljön szakmailag és pénzügyileg egyaránt.

Építőipari helyzetértékelés, javaslatok (2020. április 9.)

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szoros együttműködésben az ITM és a PM válság kezelőivel, folyamatosan értékeli a koronavírus járvány építőiparra gyakorolt hatását. Aktuális heti értékelésében kerültek összefoglalásra, megerősítésre azok a javaslatok, melyeket az ÉVOSZ a Kormány újabb gazdaságvédelmi programjának részletes kidolgozásához és bevezetéséhez indítványoz.

Az ÉVOSZ heti helyzetértékelése és javaslatai sajtónyilvánosak.

Az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket az építőipari vállalkozások megtették. A foglalkoztatottak kis csoportokban dolgoznak, legtöbb helyen védőfelszerelésekben. A munkavállalók utaztatása is kisebb csoportokban és nagyobb részt saját személygépkocsik igénybevételével történik. A közepes és nagy cégek egészségügyi felelősöket jelöltek ki, akik folyamatosan figyelik a dolgozók egészségügyi állapotát. A tervező mérnökök 90%-ban otthoni, távmunkavégzéssel teljesítenek.

Mindezek eredményeként az építőiparban vírusos megbetegedések jellemzően egyenlőre nincsenek. Kisebb csoportok, brigádok karanténba küldése/önkéntes elvonulása az áprilisi napokban azonban már előfordul. Az egészségügyi kockázatok csökkentésének a folyamatos munkavégzés érdekében, jelentős költségkihatása van.

Egyre több generálkivitelező jelzi, az ország különböző részeiből, hogy növekszik azon mikró- és kisvállalkozások száma, akik felfüggesztik az alvállalkozói munkájukat. Ezt elsődlegesen a fertőzésmentes utaztatási problémákkal, anyagbeszerzési nehézségekkel, finanszírozási gondokkal indokolják.

Az elmúlt héthez képest lényegesen több új projekt előkészítése lelassult, leállt. Továbbra is hangsúlyoznom kell, hogy ez egyaránt jellemző az állami, önkormányzati és a magánmegrendelésekre. Március hónapban megkötött új szerződések volumene , a szokásos/várt volumennek mintegy 65%-át érhette el. Az ágazat megrendelési állománya jelentős kormányzati/önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen csökkenhet. Az ITM/Kormányzat javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomagot, közlekedési, infrastrukturális és szállodai építési/rekonstrukciós feladatokat minél előbb létesítmény sorosan kellene ismertetni és közbeszerzési ajánlat kérésre kérjük kiírni.

Rohamosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete. A mikró- és kisvállalkozások a munkájukat nem tudják előfinanszírozni, szaporodik az un. anyagmentes vállalkozás, a bérmunka ebben a körben. Ezzel egyidejűleg az a tapasztalat, hogy elsődlegesen az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál sokasodik a befogadott számlák határidőn túli kifizetése.

Ezek az erősödő folyamatok indokolják, hogy az ÉVOSZ javaslatával kiegészítésre kerüljön az építőipar kiemelt ágazat érdekében tervezett ITM/Kormányzat intézkedési javaslata, ami a gyorsított számlakifizetésekre vonatkozik. Másrészt a finanszírozási, likviditási helyzet javítása érdekében továbbra is javasoljuk, hogy az állami, önkormányzati valamint a támogatásban részesült megrendelők részére végzett munkáknál a jelenlegi 25%-ról, 50%-ra emelkedjen a kifizethető előleg mértéke.

Egy hete már jeleztük, hogy a külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) jellemzően hazautazott. Ezekkel a relációkkal a határmenti, 30 km mélységű munkába történő átjárás nem működik. Pontosított külgazdasági-kormányközi megállapodásokra lenne szükség. Ezen munkavállalók visszajövetele bizonytalan.

A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, kéthetes karantén lejártát követően, egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát, számuk több százra tehető.

A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van,amit befejezve nehezen tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő-elbocsátás. Egyelőre más építési vállalkozásoknál a szakmai végzettséggel rendelkező szakmunkások munkát találnak.

Növekszik a vállalkozások előre nem látott költsége, ami a Ft/EUR árfolyam alakulásából adódik az import termékek beszerzésénél. Az építőanyag-kereskedő cégek az árfolyamváltozásokat és a ”szokásos” év elejei „automatikus” áremeléseiket érvényesítik az építőipari cégek vásárlásai során. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek nem férnek bele a szerződésben vállalt árakba. Az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magánmegrendeléseknél ismételten javasoljuk, hogy a 2020. március 31. előtt megkötött támogatási és vállalkozási szerződéseknél az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen.

Az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy meghatározott körben fennmaradjon az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os ÁFA alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérjük meghirdetni, bevezetni.

Mivel a járványhelyzet miatt az épületek építésénél tömegesen várhatók határidős csúszások, több, ez év végéig átadásra tervezett létesítmény befejezése 2021. évre fog áthúzódni.

A létesítmények használatba adását 2020. évre tervezve lesznek építmények, melyek a 2021. január 1-től érvényes, szigorúbb épületenergetikai előírásoknak nem felelnek meg. Ezen létesítményeknél átmeneti rendelkezésre van szükség, ami lehetővé teszi ezen épületek ez évben érvényes épületenergetikai előírásoknak megfelelő paraméterek melletti használatba adását.