Tájékoztató a világjárvány egyes biztosítási vonatkozásairól

1. Kivitelezői felelősségbiztosítások:

Általános szabály a Polgári törvénykönyvben, hogy A felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles.

A felelősségbiztosítás akkor téríthet, ha a kivitelező a kár okozásáért felelős (szakmai műhiba)! A koronavírus egy világjárvány, mely rendkívüli állapotokat eredményezett, ezért a felelősségbiztosítás biztosítottja nem felelős, így a biztosításnak közvetlen, a járvánnyal összefüggő térítési relevanciája nincs.

FONTOS! A kivitelezési munkák a koronavírus járvány elleni küzdelem miatt félbeszakadhatnak, elhúzódhatnak!

A felelősségbiztosítási szerződéseket folyamatos díjfizetéssel hatályban kell tartani, különben a később elkészülő munkákra nincs folyamatos biztosítási védelem!

Egy időközben megszüntetett biztosítási szerződés könnyen azt eredményezi, hogy pont a rendkívüli helyzet miatt csúszó kivitelezési szakaszban már nem lesz a kivitelezőnek biztosítási védelme, így saját forrásból kell finanszíroznia a kár megtérítését!

Ptk. 6:452 §-ban rögzített közlési és változás bejelentési kötelezettség:

Felelősségbiztosítás kapcsán a legfontosabb bejelentési kötelezettségek:

  • Éves árbevétel
  • Pontos tevékenység (kivitelezés, tervezés, tervezői művezetés, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezetés, beruházás lebonyolítás…)
  • Komolyabb, nagyobb volumenű projekt munkák esetén a projektleírás a megfelelő biztosítási fedezet érdekében

2. C.A.R., All Risks építés szerelés biztosítások:

1. Projekt alapú szerződések:

A projekt alapú szerződéseknél vizsgáljuk felül, hogy a koronavírus miatti rendkívüli helyzet nem eredményez-e határidő módosulást a kivitelezésben! Ha igen, egyeztessük a biztosító társasággal a projekt megvalósulásának új dátumait és gondoljunk a kiterjesztett bejelentési időszak, utófedezet meghosszabbítására is.

2. Keretszerződések:

Amennyiben bármilyen korlátozást tartalmaz a keretszerződés az egyes projektek időtartamára, azokat feltétlen vizsgáljuk felül. Sok esetben a biztosító társaságok, a rendkívüli helyzetre tekintettel, automatikusan hosszabbítanak.

Vizsgáljuk meg, hogy milyen időtartamok szerepelnek a fedezetigazolásokon, ha szükséges módosíttassuk a biztosító társasággal.

3. Közös szabályok:

Nagyon figyeljünk oda az állagmegóvásra, mely egy leállt projekt esetén is fontos kötelezettség! Minden szükséges és elvárható biztonsági intézkedést meg kell tenni (stabil állapotba hozott szerkezet, vízelvezetés stb.). Gondoskodni kell a biztosított egyéb vagyontárgyak, építőgépek, építési segédszerkezetek biztonságba helyezéséről.

Mindaddig gondoskodjunk az élő erős őrzésről, amire erre a hatályos jogi környezet lehetőséget ad.

3. Vagyonbiztosítások, irodák, lakások, telephelyek biztosítása:

A bizonytalan helyzetben a biztosítások fenntartása a legfontosabb döntések egyike.

Amennyiben egy vagyontárgy, lakás, iroda, ingatlan, telephely biztosítási védelme, jól prosperáló gazdasági környezet esetén fontos, akkor válsághelyzetben, bizonytalan környezetben még fontosabb!

Életünk munkáját jelentő ingatlanok megrongálódása, megsemmisülése, egy gazdasági recesszió által érintett időszakban, teljes egzisztenciális csődhelyzetet eredményezhet! Nem beszélve azon vagyontárgyakról, melyek hitellel terheltek, és egy totálkár esetén azonnal ki kell fizetni a bank részére a fennálló tartozást, hiszen megszűnik a bank fedezete!

Ajánlott teendők a vagyonbiztosítások vonatkozásában:

  • Ellenőrizzük le a biztosítási összegeket! Helyes az ingatlan értéke? Pontosak az ingóság értékek? Pontos a biztosított m2 adat?
  • Ellenőrizzük le az ingatlan használati módját! Lakott vagy üresen áll? Bérbe adott vagy saját használatban van? Iroda vagy lakás? Építés vagy felújítás alatt áll?

Nagyon fontos, hogy aktualizáljuk a biztosítási szerződést! Ha módosítás, változás áll be, azt vezettessük át a szerződésen.

4. Személybiztosítások:

Életet, egészséget fenyegető válsághelyzetben nagyon hangsúlyosan kerül előtérbe a személybiztosítások kérdése! Ezekre a szerződésekre akkor van igazán szükség, amikor a legnehezebb élethelyzetek állnak elő és a legkiszolgáltatottabb helyzetbe kerülünk.

A koronavírus által okozott válsághelyzetben drasztikusan megnőtt a személybiztosítások utáni érdeklődés Európa szerte.

Ajánlott áttekinteni:

  • Rendelkezünk-e kockázati életbiztosítással? Ha igen, milyen biztosítási összegre kötöttük?
  • Rendelkezünk-e befektetési egységhez kötött, ún. unit-linked típusú életbiztosítással? Milyen befektetési alapban van a megtakarítás? Szükséges-e módosítani? A válsághelyzetben feltétlen át kell tekinteni a befektetési portfóliót!
  • Rendelkezünk-e balesetbiztosítással? Egy esetleges baleset most még nagyobb terhet és egzisztenciális kiszolgáltatottságot jelenthet! Nagyon fontos a megfelelő összeggel megválasztott balesetbiztosítás, mely pótolni tudja a kieső jövedelmet!
  • Rendelkezünk-e magán egészségbiztosítással? A magán egészségbiztosítással teljes körű ellátás szervezést és magán egészségügyi szolgáltatókat, magánrendelőket vehetünk igénybe! Ha rendelkezünk ilyen biztosítással, érdeklődjünk, hogy mely szolgáltatók és hogyan módosították a nyitvatartásukat!

Összefoglaló javaslatok:

  • Tartsuk fenn a biztosítási szerződéseinket, hiszen ez jelent biztonságot egy bizonytalan helyzetben.
  • Legyenek mindig aktuális adatok a szerződésben! Sok esetben egy átvilágítást követően a biztosítási díj is csökken (magasabb önrészek).
  • Éves díjfizetés, tartamkedvezmények mind-mind csökkentik a biztosítási díjakat.

Ajánlás az építési vállalkozások részére a koronavírus okozta járvány egészségügyi és üzleti kockázatainak mérséklésére

 

Az építési ágazatban vállalkozók és foglalkoztatottak, a teljes termelési értéklánc érdeke, hogy az építőipari vállalkozások mérsékeljék a koronavírus járvány egészségügyi és üzleti kockázatát. Ennek érdekében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) AJÁNLÁSOKAT fogalmaz meg.

Az építőipari vállalkozók nagy többsége megtette a legszükségesebb munkaegészségügyi intézkedéseket, ezzel együtt hangsúlyozni szükséges:

  • A munkáltatóknak kötelessége a COVID-19 megfékezése, intézkedések hozatala a munkahelyeken azért, hogy a foglalkoztatottaik egészségesek maradjanak. A munkavállalók kötelesek az előírt intézkedéseket betartani.
  • A közepes és nagy vállalkozásoknak célszerű teljes körű járványügyi – egészségügyi intézkedési tervet készíteni, melybe integrálják, az alvállalkozói mikró- és kisvállalkozásokkal szembeni elvárásokat, tennivalókat is.
  • Továbbra is ügyelni kell arra, hogy biztosítva legyen a munkahelyeken a rendszeres kézmosás és a kézmosást követő kézfertőtlenítés lehetősége.
  • A szociális blokkokat és a munkásszállókat szakcégekkel kell minél gyakrabban takaríttatni. Szükséges a WC, mosakodási lehetőségek, tartózkodási konténerek – főként asztallapok és székek, karfák és kilincsek - rendszeres, gyakori fertőtlenítése. Az un. Toi-Toi, azaz nem öblítéses WC-k használata nem javasolt. Törekedni kell vízöblítéses WC és kézmosási lehetőség kialakítására.
  • A kialakult helyzetben nem javasolt a nagy csoportokban történő munkábajárás, törekedni kell a saját személygépkocsival történő közlekedésre. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az utazás ideje alatt arcmaszk és egyéb védőfelszerelés viselése ajánlott.
  • A munkaadóknak kötelessége a munkavállalókat tájékoztatni az elvárt viselkedési normákról. Utasításokat kell kidolgozni arra az esetre, ha a munkahelyen igazolt fertőzött dolgozott. Bármely betegség tüneteit hordozó dolgozót a munkahelyről el kell tanácsolni.
  • Az esetleges megbetegedésekre számítva indokolt a vírus terjedésének követhetősége érdekében kapcsolati napló vezetése, az adatvédelmi előírások betartásával.
  • Csökkenteni kell a helyszíni megbeszélések számát. A helyszíni egyeztetéseken a résztvevő intézményeket, feleket lehetőleg csak egy-egy személy képviselje.
  • Indokolt a lehető legkisebb szakmai csoportokra, brigádokra való bontása a munkafolyamatoknak. A munkavégzést úgy kell szervezni, hogy a dolgozók minimális távolsága ne legyen 1,5 m-nél kisebb. Kültéri munkavégzésnél - ha ez nem megoldható - egészségügyi szájmaszk viselése kötelező. Szűk, beltéri munkavégzés esetén a dolgozók szájmaszkot kell viseljenek.
  • Amennyiben a munkaadó tudja, hogy a munkavállalója a Covid-19 megbetegedés egyik rizikócsoportjába tartozik (pl. immungyengeség, korábbi betegsége, cukorbetegség), ezen kollégát nem alkalmazhatja olyan területeken, ahol magas a fertőzésveszély.
  • A tervezői, mérnöki munkavégzések területén a távmunkára, az otthoni munkavégzésre és az elektronikus iratkezelésekre kell helyezni a hangsúlyt.
  • A járványvédelmi intézkedéseiknek, az eszközök használatának ellenőrzését a vállalkozások kötelező érvénnyel végezzék.

Az üzleti kockázatok csökkentése érdekében gyors intézkedésekre, nagyobb tudatosságra van szükség:

  • Az építésgazdaság területén is az elhúzódó járványhelyzetre kell számítani, ezért a vállalkozásoknak át kell gondolni az egész éves üzleti tervüket, felül kell vizsgálni a szerződéses állományuk teljesíthetőségét.
  • Indokolt felülvizsgálni és megerősíteni a finanszírozási képességet, figyelve a Kormány, az MNB, a számlavezető kereskedelmi bankok által kínált lehetőségeket is.
  • A táppénzes igazolásokat, karantén elrendelési igazolásokat gondosan meg kell őrizni.
  • Egy vagy több munkavállaló koronavírusban való megbetegedése esetén az ebből eredő kár viselése a munkaadó vállalkozást terheli. A kár átvállalására kormányzati intézkedések születhetnek.
  • Szerződésenként eltérő lehet a vis maior kategória tartalma, következménye, értelmezése, ezért mindig a konkrét helyzet, konkrét értelmezése szükséges a kérdés eldöntéséhez.
  • Általában vis maior, illetve előre nem látható esemény, ha zavarok keletkeznek az anyagszállításban és ezek olyan zavarok, melyek előre nem voltak láthatóak és akár drágább egyéb beszerzésekből sem biztosíthatóak.
  • A koronavírus, illetve annak hatásai, az elrendelt veszélyhelyzet és a Kormány korlátozó intézkedései elháríthatatlan, abszolút jellegű, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülménynek minősülnek, amelyek ha ellehetetlenítik a szerződés teljesítését, úgy vis maiornak tekintendők.
  • A különleges helyzet kialakulása óta kiadott ajánlatok vagy megkötött szerződések teljesítésénél azonban vis maiorként nem lehet hivatkozni a járványra. A járvány ekkor már ismert vállalkozási tényező, ami a teljesítés megvalósításánál figyelembe vehető volt. Sem határidő sem többletköltség ilyen jogcímen nem érvényesíthető.
  • A koronavírus járvány miatt elrendelt vészhelyzetben is érvényesülnie kell a felek együttműködési kötelezettségének. Ennek keretében a szerződő feleknek törekednie kell a kár elhárítására, enyhítésére a körülmények által lehetővé tett mértékben.
  • A Megrendelőkkel intenzív kommunikáció javasolt. Rendszeresen kell tájékoztatni mindenről, ami az építkezésen a napi normális élettől eltérően működik, esetlegesen kihatással lehet a teljesítésre. Minden intézkedés, amit az emberi egészség védelmében a munkahelyen teszünk, legyen a Megrendelő számára ismert.
  • Amennyiben kijárási tilalmat rendelnek el, a munkaadó feladata, hogy a munkavállalókat ellássa olyan igazolással, amelyet felmutatva eljuthat az építkezésre és onnan vissza is térhet.
  • Amennyiben az építtető vagy nevében eljárók (mérnöki iroda, építész) járványhelyzetre hivatkozva fontos megbeszélést, egyeztetést mond le és helyette nem teremt más fórumot a szóban forgó téma egyeztetésére, ennek rizikója, anyagi következménye általában az építtetőt terheli.
  • A koronavírus terjedésével kapcsolatban kialakuló helyzetet alapvetően a megrendelő/generálkivitelező és a vele szerződésben lévő vállalkozó viseli. A vállalkozási szerződések szükségszerű módosítására az építőipari vállalkozásoknak fel kell készülni, azt érvanyagokkal alátámasztva lehet kezdeményezni.
  • A likviditási nehézségek miatt szükségessé válhat a gyakoribb műszaki-pénzügyi ütemek kialakítása és ennek megfelelően a gyakoribb számlakibocsátás/-befogadás lehetőségének megteremtése.
  • Újonnan, már a járványhelyzet idején és ismeretében kötendő szerződések esetén javasolt a szerződésekbe hosszabb teljesítési határidőket rögzíteni, függesztő vagy bontó feltételeket alkalmazni mivel a koronavírus miatti teljesítési akadályok következtében késedelmek lehetnek.

Világjárvány hatásainak enyhítésére vonatkozó kormányzati intézkedések

Az alábbi linkről letölthető a Kormány 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelete a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről.

Összefoglaló a COVID-19 építőiparra gyakorolt hatásáról

Az ÉVOSZ részéről folyamatosan figyeljük a koronavírus ágazati hatását, helyzetet értékelünk, összegezzük a vállalkozások várakozásait és mindezt folyamatosan aktualizáljuk.

A helyzet napról-napra változik. Jelenlegi (2020. március 24.) helyzetértékelésünk,  várakozásaink, javaslatunk a következő.

Január és február hónapokban jelentős nehézséget az építőipar számára a járvány helyzet nem okozott. Január és február hónapban az építőipar országos és fővárosi teljesítménye is magas szinten volt, a várakozásoknak megfelelően alakult. Budapesten és agglomerációs övezetében koncentrálódik a végzett munka mintegy 35%-a, ezért ennek a térségnek a figyelése, elemzése különösen fontos.

Az építőanyagok, szerelvények közül az olasz relációból jövő import torpant meg. Csempék, burkoló lapok, szaniteráruk, ragasztók, fugázó anyagok, hőszigetelő anyagok import beszerzése akadozik, lassítja a kivitelezéseket.

Nyugat-európai beszerzésű berendezési tárgyak beérkezése késik.

Nehézségek mutatkoznak az új projektek előkészítésénél. Előkészítések egyes tervezési-egyeztetési részei leálltak. Egyenlőre az otthoni mérnöki munkavégzés és ajánlatkérői/megrendelői  home office kapcsolatok akadoznak. A mérnöki otthoni munkavégzés  a korábbiakhoz képest, teljesítmény-visszaesést mutat. Jó hír a sok rossz mellett, hogy a  kialakult helyzet számos helyen (tervezés, termelésirányítás, logisztika) kikényszeríti az építési ágazat digitalizált munkavégzését.

A vállalkozások többsége tett intézkedéseket a munkatársak egészségének védelme érdekében. Ez azonban inkább a közepes és nagy szervezetekre jellemző, a mikró- és kisvállalkozások és önfoglalkoztatók nagy többsége sodródik az eseményekkel. Aki csak teheti, lemondja a találkozókat, tervező cégeknél működik az otthoni munkavégzés. Ágazati szinten előtérbe került a felelősségteljes munkaegészségügy.

A legtöbb helyen felkészültek a szükséges helyettesítésekre a termelésirányításban, a fizikai állomány kisebb csoportokban való foglalkoztatására.

Az építőipar és az egész építésgazdaság élőmunka igényes. A vállalkozások arra számítanak, hogy a következő hetekben kiszélesedik a járvány, ami komoly gondokat fog eredményezni az építőiparban. Egymásra épülő folyamatok vannak egy-egy építkezésen és brigádban dolgozó csoportok, ami gyors vírusterjedést okozhatnak. Ebben a szakmában nem működik a HOME OFFICE a termelésben és az építőanyag-kereskedés java része nincs felkészülve az online kereskedésre. A kontakt kapcsolatok nagy száma a jellemző. A munkábajárás korlátozásának, illetve egy-egy beteg diagnosztizálásának tömeges létszámkiesés a következménye az építésgazdaság területén. A vállalkozások termelési kiesésekre, lassulásra, határidő módosításokra, helyenként a kivitelezések leállítására számítanak.

Mindez komoly likviditási gondokat, és foglalkoztatási nehézségeket fog okozni. Az ágazatban, összességében a vállalkozások  önerőből , munkavégzés nélkül, bevételek nélkül, másfél-két hónaptól tovább nem tudják a foglalkoztatást változatlan mértékben fenntartani, finanszírozni. A mikró- és kisvállalkozásoknál ez az időszak összességében még rövidebb.  A mikró- és kisvállalkozások nagy többségének a vészhelyzet kezelésére nincs stratégiája. Kormányzati beavatkozás nélkül sok építőipari, tervező és lebonyolító vállalkozás komoly bajba kerül. Kiemelten fontosnak tartjuk a kormányzati támogatásban részesülő építési vállalkozási körök megfelelő tájékoztatását arra is tekintettel, hogy az építőipari mikró- és kisvállalkozások nagy többsége nem a Magyar Közlönyből tájékozódik. Összehangolt tájékoztatásban az ÉVOSZ is feladatot vállal.

Az építőiparban 1-2 hónap teljesítéscsökkenést, termeléskiesést éven belül nem lehet behozni. A koronavírus járványnak az építőipar területén egy éven túl nyúló hatásai lesznek.

Jelenleg érzékelhető az új szerződéskötések előkészítésének lassulása. Mind a megrendelői, mind pedig a kivitelezői oldalon fokozódik a kapacitás biztosíthatósága körüli bizonytalanság. Különösen jellemző ez az épületépítések területén.

Kivétel ezek közül az egészségügyi intézmények kérése, amit természetesen a szakma kiemelten figyel és átcsoportosításokkal is azonnal áll a megrendelők rendelkezésére.

A vállalkozói szerződésekhez képest kialakuló új helyzetből adódó nehézségeket alapvetően a megrendelő és a kivitelezők kell hogy viseljék. Persze tudni kell, hogy a megrendelések 60%-át 2020. évben az állam, a háttérintézményei és az önkormányzatok adják. A későbbiekben szerződésmódosításokra lesz szükség!

Az építőiparban összességében a munkaadók és munkavállalók is dolgozni szeretnének, ezért rendkívüli jelentősége van a járványhelyzettel arányos kormányzati intézkedésnek. A munkábajárás országon belüli esetleges területi korlátozása számos helyen ellehetetlenítené az építőipart. Különösen igaz ez, Budapest és agglomerációs övezetében, hiszen ebben a régióban jelentős vidéki építőipari kapacitás dolgozik, napi – heti ingázással biztosítva a szükséges munkaerőt.

A változó helyzetnek megfelelően történő intézkedésekről folyamatosan jogi iránymutatást várnak a vállalkozások, különös tekintettel a foglalkoztatás területén, a minimumok megfogalmazását és elrendelését a teendőkre, ha a dolgozó  a vírus miatt nem tudja/akarja felvenni a munkát.

Amennyiben napi munkavégzés nélkül is fizet munkajövedelmet a munkaadó, javasoljuk ennek az építőiparon belül is szélesebb körben a vállalkozási formától és szervezeti nagyságrendtől függetlenül a járulékos közterheket elengedni.

A kialakult járványhelyzetre tekintettel javasoljuk hogy az ITM munkavédelmi, munkaegészségügyi éves ellenőrzési programját halassza későbbre, illessze be a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos iránymutatásait és ne ad-hoc jellegű helyszíni ellenőrzéseket végezzen. Az ellenőrzéseket célirányosan előzetesen hirdesse meg.

Jelenleg, felelősségteljesen ennyit  tudunk közölni.

A fentieket figyelembe véve került összeállításra az ÉVOSZ első építésgazdasági tíz pontból álló javaslatcsomagja, amit többek között Boros Anita államtitkár asszonyhoz is eljuttattunk.

Javaslatcsomag az építőipari ágazat megsegítésére

Az ÉVOSZ Tagszervezetei igénylik, hogy lépést tartva a Koronavírus okozta járvány ágazatunkra gyakorolt hatásának változásával, folyamatosan adjunk tájékoztatást és tegyünk javaslatot az építőipar krízis helyzetének elkerülésére, a romló egészségügyi és piaci helyzet mérséklésére.
 
1. A tervező, kivitelező és mérnöki szolgáltató, lebonyolító vállalkozások  az egészségügyi helyzetet szem előtt tartja, a lehető legnagyobb mértékben szeretnék folytatni a munkájukat. Ezért legfontosabb intézkedésnek a munkaerő és a munkahelyek megtartását szolgáló kormányzati intézkedéseket tartjuk.
Kérjük, hogy a 47/2020 (III.18.) Kormányrendelet 4.§(1)bek. az építési ágazatra is kerüljön kiterjesztésre 2020. április 1-től június 30-ig. Az építőiparban felmerülő költségek 50 - 60%-a a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költség. Bevételek csökkenése, elmaradása mellett a járulékok megfizetése alóli átmeneti mentesítés a foglalkoztatás fenntartását segíti.
 
2. A romló likviditási  helyzetben fontos, hogy az elvégzett munka ellenértékéhez a vállalkozások minél előbb hozzájussanak. 2020. évben a rendelésállományunk 60%-át az állami és települési önkormányzatokkal kötött termelési érték jelenti. Javasoljuk kötelezően elrendelni ebben a körben, hogy a közmegrendelő, az Államkincstár a befogadott számlákat 5 munkanapon belül fizesse ki, hogy aztán a generál vállalkozások mellett az alvállalkozók és beszállítók is gyorsan a pénzükhöz jussanak.
 
3. Az építésgazdaság jelentős import termékeket is használ , beépít. A forint/euró árfolyam nem várt mértékű, jelenlegi alakulása az import beszerzéseknél  rendkívüli mértékben megdrágítja ezen termékek beszerzését. A most érvényben lévő vállalkozási szerződéseknél összességében 335 Ft/EURO árfolyamon kalkulált a közmegrendelő és a vállalkozó egyaránt. Az építési beruházások nagy mértékben uniós forrásból finanszírozódnak, ahol a kormányzat EURO alapon tudja lehívni a forrásokat, így nem jelenthet különösebb költségvetési terhet a 335Ft/EURO fölötti import árveszteség rendezése, az árfolyamveszteség kormányzati kompenzációja.
 
4. A koronavírus járvány nagyobb fokú kiterjedése esetén is az építésgazdaság területén legbiztonságosabban a tervező mérnökök tudnak dolgozni otthoni- és táv munkavégzéssel. A létesítmények tervezése , költségbecslése nem állhat le. Készülni kell a nemzetgazdaság építési-beruházási tevékenységgel való újra indítására is. Ehhez minél előbb ki kell adni a tervezési megbízásokat annál is inkább mert jelenleg ezzel pontosan ellentétes folyamatokat tapasztalunk. Sok helyen lelassultak, leállni látszanak előkészítési folyamatok, amit munkaegészségügyi, járványügyi helyzet ilyen mértékben nem indokol.
 
5. A veszélyhelyzet időszakára eső teljesítmények elfogadása tekintetében javasoljuk ÁFA tv. önrevízió alá eső számlakiállítások függvényében az önrevíziós bírságtól és kamattól való eltekintés bevezetését.
 
6. A veszélyhelyzet időszakára eső munkavégzés kapcsán javasoljuk a Munkavédelmi tv. (1993. évi XCIII. tv.) távmunkavégzéshez (home office-hoz) szükséges tárgyi feltételek és munkavédelmi feltételek teljesítésétől való eltekintés bevezetését.
 
7. A megrendelői oldal felhívása arra, hogy a veszélyhelyzet időszakára eső teljesítések esetében a munkamenet esetleges lassulását (nem lehetetlenülését!) okozó körülményeket kiemelten vegye figyelembe a közbeszerzések keretében megkötött szerződések teljesítése körében, utalva itt a Miniszterelnökség, KFF, Közbeszerzési Hatóság, feladat és hatáskörére.
 
8. A hatósági engedélyezési eljárásokban szükséges közmeghallgatások hirdetmény útján történő teljesíthetőségének bevezetését javasoljuk a veszélyhelyzet időszakára.
 
9. Javasoljuk, hogy a Kormány ajánlással éljen a települési önkormányzatok felé , hogy a járvány időszakában, az áruforgalom segítése érdekében lazítsák a behajtásokat korlátozó helyi rendeleteiket , és mérsékeljék a közterületfoglalási és behajtási díjaikat.
 
10. Indítványozzuk, hogy a nagy volumenű építőanyagok szállításához az építésgazdaság területén működő vállalkozások kérhessék a belügyi szervek és a honvédség tehergépjárműinek és sofőrjeinek segítségét , közreműködését a fuvarozásokhoz.