Járvánnyal kapcsolatos intézkedések az irodaházban

A koronavírusos megbetegedések számának országos szinten történő emelkedése miatt, az ÉVOSZ-nál is indokolttá vált meghatározott preventív intézkedések bevezetése a járvány lokális hatásainak csökkentése érdekében.

Az Irodaház épületébe történő belépés, illetve bent tartózkodás kapcsán bevezetett járványügyi protokoll – amelyre ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet – az alábbi:

  • A közös területen lévő mosdók (kilincsek, csaptelepek, fogantyúk) higiénikus takarítása és a liftek irányítótábláinak felületi tisztítása naponta, fertőtlenítőszerrel történik;
  • Vendégek számára figyelmeztető tábla kerül kihelyezésre az irodaházi bejáratnál, melyen a kihelyezett kézfertőtlenítő, maszk használata és belépési regisztráció előírásra kerül;
  • Az Irodaház közös területein (mosdók, folyosó, lift) a maszk viselése kötelező;
  • Minden közös helyiségben kötelező a távolságtartás (1,5 - 2 m);
  • A külsős vendégek vonatkozásában kötelezővé tesszük az épületbe történő belépéskor egy regisztráció kitöltését, amely az esetlegesen felmerülő fertőzés továbbterjedésének feltérképézését segíti, célszerű tehát az érkezéskor ennek időigényével számolni;
  • Liftben max. 2 fő utazzon egyszerre;
  • Kézfogás helyett csak szavakkal, bólintással köszöntsük egymást.

A fenti óvintézkedéseket kollégáink, illetve meghívott vendégeink érdekében vagyunk kénytelenek alkalmazni, amellyel kapcsolatban tisztelettel kérjük szíves megértésüket és támogató együttműködésüket az intézkedések végrehajtásában.

Együttműködésüket köszönjük!

Online konferencia az Építésgazdasági Stratégiáról

Az építőipari iparági szereplők a legmagasabb szinten képviseltették magukat azon az online szakmai konferencián, amelyet a készülőben lévő építésgazdasági stratégia megvitatására rendezett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2020-2025 az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alapanyag-kitermelés támogatását célozza. A középtávú stratégiát bemutató Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár hangsúlyozta: fontos, hogy hazai alapanyagból, hazai vállalkozásokkal erősítsük tovább a fenntartható magyar építőipart. A konferencián elhangzott: elektronikus konzultációt kezdeményezett a tárca az építőipar valamennyi szereplőjével.

Boros Anita kiemelte: az építőipar és az építőalapanyag-ipar kiemelt jelentőségére figyelemmel a jelen stratégiában kimunkáltuk azokat a legfontosabb javaslatokat, amelyek egyfelől az ágazat hatékony és kiszámítható működését, másfelől a nemzetgazdasági súlyának és termelékenységének növelését eredményezhetik. A munkafolyamat abba a fázisba érkezett, amikor a tervezett intézkedéssorozat kapcsán szeretnénk megismerni és beépíteni az ágazati szereplők véleményét, javaslatait, hiszen az építőipart csak az építőipar aktív szereplőivel tudjuk továbbfejleszteni  – tette hozzá az államtitkár.

Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke szerint a tervezőasztalon dől el az innováció, a hely identitásának erősödése, az országkép; a tervezési folyamatban alakul ki a megépült objektum tartóssága és az, hogy valós kulturális érték, vagy csak funkciót szolgáló tárgy keletkezik. Amire ma büszkék vagyunk városainkban és Budapesten, az egy 150 éves építési fellendülés, ahol a gazdasági érdekeket, a jogi szabályozást átható személyes részvétel, felelősségvállalás az építésügy minden területén nyomon követhető.

Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke hangsúlyozta: a Kamara fontosnak tartja, hogy javaslatai megjelennek a stratégiában és tükrözik azt a törekvést, hogy az építési folyamatok során a szabályozás, a szakmai és eszközfeltételek rendelkezésre álljanak, valamint megvalósuljon az építés, üzemeltetés és ellenőrzés összhangja. Elengedhetetlen, hogy az építési, beruházási folyamatok szereplői közötti együttműködés maximális hatékonysággal történjen.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kiemelte: az ügyvédség számtalan ponton kapcsolódik az építésgazdasághoz, így fontos szerepe van már a cégek megalapításánál és később az esetleges formaváltozásnál. De mindezeknél is fontosabb olyan konstrukció kidolgozása, amely a gazdasági szereplők közötti jogügyleteknél a szerződő felek számára átlátható, hogy elkerülhető legyen a jogviták kialakulása.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke hozzászólásában hangsúlyozta: fontos, hogy az ágazat és a megrendelői kör igényei összhangban legyenek a stratégiában. Az építési folyamatban a kereslet és a kínálat egyidejű élénkítése, a tervezői és kivitelezői kapacitások technológiai korszerűsítése szükséges. Az ÉVOSZ nemcsak a stratégia kidolgozásában, hanem annak végrehajtásában is közreműködési lehetőséget kér a tárcától.

Jámbor Attila, ügyvéd, az Építésijog.hu szerkesztője szerint a megrendelőt kell jogszabályi úton támogatni, érdekeltté tenni a szakszerű és legális munkavégzés feltételeinek megteremtésében, ezzel az építőipari piac tisztítását, a jó minőségű épületek létrehozását lehet biztosítani. A felelősségi rendszer tisztázása érdekében meg kellene őrizni a már kialakított és működő jogintézményeket, növelni kell az építésfelügyelet jelenlétét az építkezéseken, illetve meg kell teremteni egy érdemi, fokozottabb kivitelezői felelősség feltételeit.

Az ITM a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégiához kapcsolódóan elektronikus konzultációt kezdeményezett az építőipar valamennyi szereplőjével. A 18 kérdésből álló kérdőív a szakmai szervezetek észrevételei nyomán nyerte el végleges formáját, az erre érkező válaszok elemzésének eredménye hozzájárul majd a Stratégia véglegesítéséhez. A kérdőív elérhető a Kormány.hu oldalon, a válaszokat 2020. szeptember 25-ig várja a tárca.

Kérdőív az Építésgazdasági Stratégiához

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársága koordinálásával készül a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia, melynek Kormány elé kerülő tervezetének kidolgozásában az ÉVOSZ is közreműködik.

A Stratégia kidolgozásához az ÉVOSZ tagszervezeteinek véleménye, javaslatai is elengedhetetlenek, ehhez kérjük segítő együttműködésüket egy online kérdőív kitöltésében, melyre 2020. szeptember 25-ig van lehetőség az alábbi linken:

https://kerdoiv.niif.hu/index.php/547456?lang=hu

ITM Építőipari szakmai konzultáció

A magyar kormány az építőipart kiemelt ágazatként kezeli, ennek nyomán öt stratégiai beavatkozási terület került meghatározásra, melyek elérése érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársága szakmai konzultációt tart 2020. augusztus 25-én az építőipari iparági szereplők számára a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2020-2025 -  az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alapanyag-kitermelés támogatását célzó középtávú stratégiáról.

A konzultáció programja itt megtekinthető.

A konzultáció az alábbi technikai részletekkel online is nyomon követhető lesz az érdeklődők számára.

Behívószám: 003655128208

Közvetlen link (Chrome) használatával: https://pxp.niif.hu/webapp/?conference=003655128208

Vendég PIN kód: 95690

Fontos, hogy a linket 4G hálózatról, Chrome böngésző használatával nyissa meg.

A mikrofon csak akkor legyen bekapcsolt állapotban, amennyiben hozzá kíván szólni a konferenciához.

Rövid leírás a használatáról, lépések:

1) Mikrofon és kamera legyen aktív

2) Ki kell másolni (CTRL+C) a videokonferencia azonosítóját: 003655128208

3) A következő linkre kell kattintani: https://pxp.niif.hu/webapp/?conference=003655128208

4) Be kell írni a PIN kódot: 95690

5) Név mezőhöz adjuk meg a bejelentkező személy nevét

6) A zöld videó ikonra kell kattintani

7) Jobb oldalon fent a keresőmezőbe be kell illeszteni a behívószámot (CTRL+V)

8) ENTER

Sajtóközlemény - Szigorodnak a magyar cégek németországi vállalkozási feltételei (2020.07.13.)

Az Európai Unió Bizottsága 2018. nyarán adta ki a munkavállalók unión belüli kiküldetésére vonatkozó átdolgozott irányelvét. Ezt alapul véve az egyes tagországoknak 2020. július végéig kellett megalkotniuk a kiküldetésre vonatkozó új nemzeti törvényüket.

A német törvényhozás 2020. július 30-i hatállyal ülteti át nemzeti jogrendjébe az Európai Unió új kiküldetési irányelveit.

A nemzeti munkavállalói kiküldetési törvények, így a német is, mindazokat a foglalkoztatási és javadalmazási feltételeket szabályozzák, amelyeket kötelezően alkalmazni kell egy, a tagállamba kiküldött munkavállaló átmeneti kiküldetéses keretben történő munkavégzése során.

Az új munkavállalói kiküldetési törvény alapelve, hogy a munkavállalót minden olyan, a foglalkoztatásával összefüggő jogok megilletik, amelyek a munkavégzés helyén alkalmazott helyi munkavállalóknak is járnak. 

A módosított német kiküldetési törvény ennek alapján előírja, hogy a kiküldött munkavállalóknak a németországi munkavállalókkal egyenlő bérezés jár a kiküldetés első napjától kezdve, amennyiben a bérezésre országosan általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés van hatályban.

A kiküldetés 18. hónapja után a bérezési előírások mellett az egyéb helyi munkaügyi jogszabályokat is alkalmazni kell.

Az eddigi kiküldetési törvény a helyi munkaügyi jogszabályok csak töredékének betartását írta elő kötelezően (pl. napi munkaidő mértéke, minimálbérek biztosítása).

A hatályba lépő kiküldetési törvény a minimálbérek garantálása mellett előírja az adott munkakörre vonatkozó egyéb bérezési feltételek betartását is, így a túlórapótlék, az éjszakai pótlék, a munkaköri veszélyességi pótlék biztosítását. Új eleme a törvénynek, hogy a németországi munkavégzés során szerzett szabadságnapokat is az egy szabadságnapra eső német bér szerint kell biztosítani. Ugyancsak német bér jár a munkavállalónak, ha nemzeti vagy egyházi, illetve egyéb törvényben szabályozott ünnepnapon az ünnepnap miatti munkavégzési tilalomra való tekintettel nem végez munkát.

Az új kiküldetési törvény előírja, hogy a munkavállaló béréből nem vonhatók le a kiküldetésével összefüggő költségek, mint például a Németországba történő első kiutazás és a végleges hazautazás költsége, a németországi szállás bérleti díja, az országon belüli kiküldetéssel összefüggő utazási- és szállásköltségek. Étkezési hozzájárulást kell fizetni, ha egy munkavállaló 10 órán túl tartózkodik szálláshelyétől távol.

Az új kiküldetési törvény, mint munkaügyi jogszabály, nem módosítja a kiküldetésre vonatkozó európai uniós szociális előírásokat. Így változatlanul kiküldhető egy magyar munkavállaló Németországba úgy, hogy a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége a kiküldetés első 24 hónapja alatt változatlanul Magyarországon áll fenn.

A kiküldetéssel összefüggő németországi szigorítások mellett a magyar társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségek változása is nehezíti a magyar vállalkozások németországi tevékenységét.

2020. július 1-jétől a kiküldött munkavállalók magyarországi és németországi összbére után a korábbi gyakorlattól eltérően a tárgyévet megelőző év júliusában, a KSH által kimutatott nemzetgazdasági bruttó átlagkereset után kell megfizetni a járulékot. Ez az összeg 2019. júliusában 362.600 forint volt. Amennyiben a magyar és a német bér együttesen nem éri el ezt az összeget, akkor a tényleges magyar és német bér összegét kell alapul venni.

A korábbi gyakorlat szerint a járulékot csak a munkavállaló kiküldetése előtti alapbére után kellett megfizetni, ami rendszerint az elvárt minimálbér, illetve a munkavállaló foglalkoztatásának ágazatában szokásosan fizetett bér volt, ami rendszerint nem érte el a havi 362.600 forintot.

Mindkét, időben szinte egybeeső változás komoly kihívást jelent a Németországban vállalkozó magyar cégek számára, mert a felmerülő jelentős többletköltségek fedezetére emelniük kellene ajánlati, illetve szerződéses áraikat. A koronavírus miatti világjárvány következtében az Európai Uniós tagországokba is begyűrűzött recesszió következményeként kialakult piaci helyzetben ma még nehezen becsülhető meg, hogy milyen esélye van erre a magyar vállalkozásoknak.