Kérdőív az Építésgazdasági Stratégiához

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársága koordinálásával készül a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia, melynek Kormány elé kerülő tervezetének kidolgozásában az ÉVOSZ is közreműködik.

A Stratégia kidolgozásához az ÉVOSZ tagszervezeteinek véleménye, javaslatai is elengedhetetlenek, ehhez kérjük segítő együttműködésüket egy online kérdőív kitöltésében, melyre 2020. szeptember 25-ig van lehetőség az alábbi linken:

https://kerdoiv.niif.hu/index.php/547456?lang=hu

ITM Építőipari szakmai konzultáció

A magyar kormány az építőipart kiemelt ágazatként kezeli, ennek nyomán öt stratégiai beavatkozási terület került meghatározásra, melyek elérése érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársága szakmai konzultációt tart 2020. augusztus 25-én az építőipari iparági szereplők számára a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2020-2025 -  az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alapanyag-kitermelés támogatását célzó középtávú stratégiáról.

A konzultáció programja itt megtekinthető.

A konzultáció az alábbi technikai részletekkel online is nyomon követhető lesz az érdeklődők számára.

Behívószám: 003655128208

Közvetlen link (Chrome) használatával: https://pxp.niif.hu/webapp/?conference=003655128208

Vendég PIN kód: 95690

Fontos, hogy a linket 4G hálózatról, Chrome böngésző használatával nyissa meg.

A mikrofon csak akkor legyen bekapcsolt állapotban, amennyiben hozzá kíván szólni a konferenciához.

Rövid leírás a használatáról, lépések:

1) Mikrofon és kamera legyen aktív

2) Ki kell másolni (CTRL+C) a videokonferencia azonosítóját: 003655128208

3) A következő linkre kell kattintani: https://pxp.niif.hu/webapp/?conference=003655128208

4) Be kell írni a PIN kódot: 95690

5) Név mezőhöz adjuk meg a bejelentkező személy nevét

6) A zöld videó ikonra kell kattintani

7) Jobb oldalon fent a keresőmezőbe be kell illeszteni a behívószámot (CTRL+V)

8) ENTER

Sajtóközlemény - Szigorodnak a magyar cégek németországi vállalkozási feltételei (2020.07.13.)

Az Európai Unió Bizottsága 2018. nyarán adta ki a munkavállalók unión belüli kiküldetésére vonatkozó átdolgozott irányelvét. Ezt alapul véve az egyes tagországoknak 2020. július végéig kellett megalkotniuk a kiküldetésre vonatkozó új nemzeti törvényüket.

A német törvényhozás 2020. július 30-i hatállyal ülteti át nemzeti jogrendjébe az Európai Unió új kiküldetési irányelveit.

A nemzeti munkavállalói kiküldetési törvények, így a német is, mindazokat a foglalkoztatási és javadalmazási feltételeket szabályozzák, amelyeket kötelezően alkalmazni kell egy, a tagállamba kiküldött munkavállaló átmeneti kiküldetéses keretben történő munkavégzése során.

Az új munkavállalói kiküldetési törvény alapelve, hogy a munkavállalót minden olyan, a foglalkoztatásával összefüggő jogok megilletik, amelyek a munkavégzés helyén alkalmazott helyi munkavállalóknak is járnak. 

A módosított német kiküldetési törvény ennek alapján előírja, hogy a kiküldött munkavállalóknak a németországi munkavállalókkal egyenlő bérezés jár a kiküldetés első napjától kezdve, amennyiben a bérezésre országosan általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés van hatályban.

A kiküldetés 18. hónapja után a bérezési előírások mellett az egyéb helyi munkaügyi jogszabályokat is alkalmazni kell.

Az eddigi kiküldetési törvény a helyi munkaügyi jogszabályok csak töredékének betartását írta elő kötelezően (pl. napi munkaidő mértéke, minimálbérek biztosítása).

A hatályba lépő kiküldetési törvény a minimálbérek garantálása mellett előírja az adott munkakörre vonatkozó egyéb bérezési feltételek betartását is, így a túlórapótlék, az éjszakai pótlék, a munkaköri veszélyességi pótlék biztosítását. Új eleme a törvénynek, hogy a németországi munkavégzés során szerzett szabadságnapokat is az egy szabadságnapra eső német bér szerint kell biztosítani. Ugyancsak német bér jár a munkavállalónak, ha nemzeti vagy egyházi, illetve egyéb törvényben szabályozott ünnepnapon az ünnepnap miatti munkavégzési tilalomra való tekintettel nem végez munkát.

Az új kiküldetési törvény előírja, hogy a munkavállaló béréből nem vonhatók le a kiküldetésével összefüggő költségek, mint például a Németországba történő első kiutazás és a végleges hazautazás költsége, a németországi szállás bérleti díja, az országon belüli kiküldetéssel összefüggő utazási- és szállásköltségek. Étkezési hozzájárulást kell fizetni, ha egy munkavállaló 10 órán túl tartózkodik szálláshelyétől távol.

Az új kiküldetési törvény, mint munkaügyi jogszabály, nem módosítja a kiküldetésre vonatkozó európai uniós szociális előírásokat. Így változatlanul kiküldhető egy magyar munkavállaló Németországba úgy, hogy a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége a kiküldetés első 24 hónapja alatt változatlanul Magyarországon áll fenn.

A kiküldetéssel összefüggő németországi szigorítások mellett a magyar társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségek változása is nehezíti a magyar vállalkozások németországi tevékenységét.

2020. július 1-jétől a kiküldött munkavállalók magyarországi és németországi összbére után a korábbi gyakorlattól eltérően a tárgyévet megelőző év júliusában, a KSH által kimutatott nemzetgazdasági bruttó átlagkereset után kell megfizetni a járulékot. Ez az összeg 2019. júliusában 362.600 forint volt. Amennyiben a magyar és a német bér együttesen nem éri el ezt az összeget, akkor a tényleges magyar és német bér összegét kell alapul venni.

A korábbi gyakorlat szerint a járulékot csak a munkavállaló kiküldetése előtti alapbére után kellett megfizetni, ami rendszerint az elvárt minimálbér, illetve a munkavállaló foglalkoztatásának ágazatában szokásosan fizetett bér volt, ami rendszerint nem érte el a havi 362.600 forintot.

Mindkét, időben szinte egybeeső változás komoly kihívást jelent a Németországban vállalkozó magyar cégek számára, mert a felmerülő jelentős többletköltségek fedezetére emelniük kellene ajánlati, illetve szerződéses áraikat. A koronavírus miatti világjárvány következtében az Európai Uniós tagországokba is begyűrűzött recesszió következményeként kialakult piaci helyzetben ma még nehezen becsülhető meg, hogy milyen esélye van erre a magyar vállalkozásoknak.

Sajtóközlemény - Az építési beruházások költségtervezése (2020.07.09.)

Az ÉVOSZ a költségtervezés fontosságára szeretné felhívni a figyelmet!

Az építőipari beruházások költségeinek megtervezése problémás területe a beruházási folyamatoknak. Nemcsak a beruházási, építőipari szakmai berkekben, hanem a széles közvélemény előtt is ismertek azok a csaknem mindennapos gondok, amelyek a beruházások előzetesen figyelembe vett, majd a megvalósítás során realizálódott költségei közötti különbségekből adódnak.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége hosszú ideje foglalkozik az építési beruházások, illetve folyamatok költségtudatossága kérdésével.

A jó beruházás-előkészítés érdekében a tervezési szakaszokhoz szükséges bizonyos költségtervezési szinteket rendelni. Alapvető fontosságúak ebből a szempontból a közepes és nagy értékű, hosszú megvalósítási idejű munkák.

A költségtervezés szempontjából legfontosabb a kiviteli tervdokumentáció. Ennek része a tételes költségvetés, amely beárazásához az adott építési piaci egységárak hozzárendelhetők, a megvalósítás időtartamára vonatkozó árprognózis pedig becsülhető.

Az építési beruházások költségei között az építési-szerelési munkák ára a meghatározó. Ezt a költségtényezőt a beruházás műszaki tartalma és a megvalósítás körülményei determinálják.

Az építési beruházások megbízható költségtervezése az építtető, beruházó számára alapvetően fontos, hiszen mindenekelőtt neki kell összhangot tartania a megépíttetésre váró mű és a rendelkezésére álló beruházási keretösszeg között.

Az építési beruházások költségeinek tervezése, majd kézben tartása különböző hatékonyságú a magánfejlesztések során és a közcélú (közpénzből megvalósuló) fejlesztések során. A magánfejlesztők jó gyakorlatai egyrészt az üzleti tervük számszerű adataiból, másrészt az általuk korábban megvalósított építési beruházások tény-számaiból kiindulva olyan keretek közé foglalják a műszaki tartalmat és az építési költségeket, amelyek az üzleti érdekeiknek megfelelnek. Ilyesfajta üzleti megfontolásokról általában nem beszélhetünk a közszféra építési beruházásaira vonatkozó döntéskor és a lakossági építkezések esetében sem. A közcélú építési beruházások és a lakossági építkezések, felújítások költségtervezése a leggyengébb ma Magyarországon. Itt a legégetőbb az építési költségszakértői tevékenység kialakítása.

A közcélú építési beruházások folyamatában meg kell határozni azokat a szakaszokat, illetve döntési pontokat, amikor a beruházás tervezett költségeit rögzíteni kell, amelyek alapján döntés szükséges az előkészítés folytatásáról és a döntéshozó ezért személyi felelősséggel tartozik. Mindezt jogszabályban is indokolt rögzíteni.

A lakossági megrendeléseknél ragaszkodni kell a tételes költségvetéshez és az írásos szerződéskötésekhez. A lakossági építkezésekhez évente frissített költségbecslési segédletek állnak rendelkezésre.

A nagyértékű közösségi megrendeléseknél a költségtervezés képzett szakembert igényel. Ennek ma egyfelől a képzési feltételei hiányoznak, másfelől a szakmai jogosultság keretei sem adottak. A képzés anyaga kialakítható, a jogosultság beilleszthető a ma hatályos szakmagyakorlási rendbe.

70 éves az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft.

Az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. 70 éve szolgálja az építésügyi szakma információs, tájékoztatási és szolgáltatási feladatait. A céget – Építőipari Könyv- és Lapkiadó Nemzeti Vállalat névvel – 1950. július 6-án alapították az építőipar részére szükséges szakkönyvek, brosúrák, oktatási jegyzetek, az építésügyi tárca időszaki közleményei, valamint szaklapok kiadására és forgalomba hozatalára. 1955-ban jött létre a kibővített tevékenységgel felruházott Építésügyi Dokumentációs Iroda (ÉDOK). Ekkor jelentősen nőtt a tájékoztatás alapját képező dokumentációs bázis. 1961-től kezdődően a vállalat rendezte a mai napig évente megrendezésre kerülő BNV elődjének számító Budapesti Ipari Vásárt, majd a Budapesti Nemzetközi Vásár építőipari kiállítását. 1962-ben önálló ágazati filmstúdió jött létre az Építésügyi Minisztérium Filmszolgálata néven. Az ÉM 1966. január 1-jei hatállyal intézkedett olyan feladatkör és szervezet kialakításáról, mely lehetővé tette egy korszerű, széles tájékoztatási, dokumentációs és műszaki propaganda feladatokat ellátó információs központ működtetését Építésügyi Tájékoztatási Központ néven. Ebben az időszakban indultak fejlődésnek mind tartalmában és mennyiségében a vállalat saját kiadványai, megjelent az akkori Építővilág első lapszáma. Az 1968-ban indult Magyar Építőipari Katalógus, jelentős segítséget nyújtott az építőipari szakemberek munkájához. 1970-ben megkezdődött a vidéki információs irodák szervezése, amelyek közvetlen tájékoztatást nyújtottak, és közvetlenül építették ki kapcsolataikat a területükhöz tartozó vállalatokkal. 1974-ben nyitotta meg kapuit a mai BNV területén az Állandó Építésügyi Kiállítás. Bővült a specifikus szakmai kiadványok köre is, a '80-as években az ÉTK számítógépes hálózattal működtetett országos dokumentum bázissá vált, kiadói tevékenységében pedig folyamatosan növelte piaci részesedését az építőipari könyv- és lapkiadás területén.  A rendszerváltozás után, 1992-ben – a magyarországi privatizációs folyamatok keretében –átalakult a vállalat kft-vé, a cég neve ekkor változott Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft.-re. A 90-es években a kiadói tevékenység nagy előrelépést tett, ugyanis a Lapkiadó Vállalat megszűnésével több folyóirat már az ÉTK Kft. kiadásában jelent meg. A privatizáció után a cég megőrizte és továbbfejlesztette kapcsolatait a kamarákkal és a szakmai szövetségekkel. A szakmai szervezetekkel kialakult kapcsolat eredményeként több kiadvány készült a cég kiadásában. A századfordulóhoz közeledve azonban a cég vesztett rugalmasságából, nem volt biztosított az eredményes gazdálkodás, így a tulajdonosok eladás mellett döntöttek. 2004. év végével tulajdonváltásra került sor, melyet következetes gazdasági stratégia kialakítása, a cég eredményes működtetése követett és követ. Összegezve az eltelt 70 évet – az ÉTK Kft. és jogelődjei mindig a felhasználók, megrendelők, ÉVOSZ, kamarák és a szakmai szervezetek igényeinek maximális szakmai kielégítését szolgálta és szolgálni fogja a jövőben is.   A 70 éves cég meghatározó üzletága a kiadói tevékenység, mely töretlenül ellátja a saját és gondozott kiadványai által a szakma minden területét magába foglaló komplex szakirodalmi bázist. A nagy elismerésnek örvendő szakmai orgánum – a LXIV. évfolyamába lépő – Műemlékvédelem c. folyóirat jelenik meg gondozásában. Kiadványaik nélkülözhetetlen alapot képeznek az építőipar-építőanyagipar szereplőinek működéséhez, a piac fejlődéséhez. Az építőipar és az építészet szűkebb-tágabb értelemben vett határterületeit feldolgozó ismeretterjesztő könyveik pedig sokszor hézagpótlóként szolgálják ki a téma iránt érdeklődők igényeit is.