Építőipari helyzetértékelés és javaslatok (2020. május 15.)

HETI ÖSSZEFOGLALÓ

 a koronavírus járvány építőiparra gyakorolt hatásáról, aktuális javaslatok az ágazat teljesítő képességének megtartása érdekében

(2020. év. 20. hét)

A járvánnyal összefüggő, vírusos megbetegedések az építőiparban továbbra sincsenek. A 20. hét is úgy telt el, hogy COVID-19 vírusos megbetegedések a tervezői, kivitelezési, mérnöki lebonyolítói munkát nem akadályozták.

Az építőipar teljesítőképessége továbbra is adott. A mikró- és kisvállalkozói körben a tervezés és kivitelezés területén egyaránt megjelentek kihasználatlan kapacitások.

Határidő csúszásokat a járványhelyzet jellemzően továbbra is az épületépítéseknél, a lakásépítéseknél okoz. A csökkenő rendelésállomány lehetővé teszi a csúszásban lévő kivitelezések felgyorsítását.

Az ÉVOSZ becslése szerint az építőipar 2020. január 1. – május 15. közötti teljesítménye 5%-kal maradhat el a 2019. év hasonló időszakához viszonyítva. 2020. I. negyedévben a múlt év hasonló időszakával megegyező mértékben teljesített az ágazat. A termelés csökkenése március közepétől jelentős mértékben a járványhelyzetnek köszönhető.

Egy részét a csökkenésnek azonban már a múlt év végi rendelésállomány csökkenése is előre jelezte.

Ahhoz, hogy az építőipar továbbra is húzó ágazat maradhasson, a tervezői, kivitelezési kapacitás rendelkezésre áll és a háttéripari, beszállítói adottságok is megvannak.

Május közepén a legnagyobb gondot az új projektek előkészítésének csökkenése, a szerződésállomány markáns csökkenése okozza.

Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél tovább csökkent az eljárások száma, ami a kisebb értékű ajánlatkérések drasztikus csökkenésével járt együtt. Ez a mikró- és kisvállalkozók ajánlatadási lehetőségét és munkavállalását szűkíti. A múlt évhez képest legnagyobb mértékben a települési önkormányzatok építési-beruházási, karbantartási ajánlatkérései, megrendelései hiányoznak

A magánmegrendelői körben az ország egész területén vannak előkészített projektek, amit továbbra sem indítanak el. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya a 20. héten tovább csökkent. A múlt év azonos időszakához mérten május elején mintegy 19-20%-kal lehet kisebb a rendelésállomány volumene. A megrendelői elbizonytalanodás továbbra is egyaránt jelen van az állami, önkormányzati, lakossági és a magán megrendelőknél. A kijárási korlátozás feloldásától a megrendelői egyeztetések felgyorsulását és új szerződések megkötését remélik a vállalkozások.

A munkaellátottság csökkenésével tovább romlott a vállalkozások likviditási helyzete.

Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál növekvő nehézségeket okoz a teljesítések leigazoltatása, a befogadott számlák határidőn túli kifizetése.

A vállalkozások jelentős része pénzügyi tartalékainak felhasználásával a hónap végéig tudja változatlan szinten finanszírozni a tevékenységét. Június hónaptól várhatóan a csökkent rendelésállományhoz kell igazítani a kapacitásokat, ami nagyobb mértékű létszámleépítést is eredményezhet.

A 20. héten tovább növekedett az építőiparon belüli álláskeresők száma. Egyelőre minden munkahelyét elvesztő kolléga más vállalkozásnál továbbra is munkát talál. Május közepén még a járványhelyzet előtti létszámot, mintegy 335 000 főt foglalkoztatja az építőipar.

2020. év elejétől az építőipari cégek 5–8 % közötti anyagár emelkedést tapasztaltak. Az utóbbi három hétre nem volt jellemző a belföldi anyagok árának további emelkedése. Saját kivitelezési áraikat átlagosan 9%-kal emelték az év első négy hónapjában.

Ettől lényegesen magasabb árnövekedés van az import termékeknél, ami elsődlegesen a Ft/EURO árfolyam változásából fakad. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek továbbra sem férnek bele a szerződésben vállalt árakba.  Emiatt szükségessé váló szerződés módosításoknál a vállalkozások számítanak a megrendelői pozitív hozzáállásra.

Az új lakások építési piacát elsődlegesen a visszatért 27%-os ÁFA töri meg, a járványhelyzet pedig a 20. héten is tovább rontott a helyzeten. Drasztikusan lecsökkent a március – május hónapban indított, kivitelezésbe vett új lakóingatlanok száma. A kistelepüléseken január 1-jétől igényelhető maximum 5 millió Ft nagyságú ÁFA visszatérítés lehetőségét a járványhelyzet a mai napig blokkolja. A kivitelezők eddig jellemzően nem találkoztak visszaigénylésre bankokkal leszerződött megrendelőkkel.

A kijárási korlátozás megszűnésével elsősorban a lakásfelújítások, karbantartási munkák növekedésével lehet számolni.

Az ÉVOSZ fontosnak tartja a mielőbbi döntést az iskolák, óvodák 2019/2020 tanévi végleges bezárásáról újraindításáról. Amennyiben az oktatási intézmények ebben a tanévben már nem fogadnak diákokat, a nyári felújítási, karbantartási munkákat az óvodákban és oktatási létesítményekben már június hónapban meg lehetne kezdeni.

A tervezők és kivitelezők munkát remélnek a Kormány azon makrogazdasági intézkedéseitől, amivel a beruházásokat támogatja, beruházási megtakarításokra, beruházások indítására ösztönzik a gazdaság szereplőit. Ezen beruházások jelentős része építési feladatokkal jár együtt. Az adózás előtti eredmény fejlesztési célú adómentes felhasználása és a beruházási pályázatok gyors lebonyolítása megrendelést hozhat az építésgazdaság számára. Ezen beruházások előkészítése azonban hónapokat vehet igénybe, miközben az állami, önkormányzati megrendelések további csökkenése közepette az építőipar megtorpan.

Az állam keresletkiegyenlítő szerepére május-június hónaptól van a legnagyobb szükség.

 

Építőipari helyzetértékelés és javaslatok (2020. május 8.)

 

HETI ÖSSZEFOGLALÓ

a koronavírus járvány építőiparra gyakorolt hatásáról, aktuális javaslatok az ágazat teljesítő képességének megtartása érdekében

(2020. év 19. hét)

A járvánnyal összefüggő vírusos megbetegedések az építőiparban továbbra sincsenek. A 19. hét is úgy telt el, hogy COVID-19 vírusos megbetegedések a tervezői, kivitelezési, mérnöki lebonyolítói munkát nem akadályozták.

A kijárási korlátozás vidéki feloldása még inkább szükségessé tette, hogy a vállalkozások odafigyeljenek az egészségügyi intézkedéseik betartására annak érdekében, hogy a megbetegedések továbbra is elkerülhetőek legyenek. A vidéki munkáknál megsokasodott a helyszíni bejárások iránti megrendelői igény.

Az építőipar teljesítőképessége továbbra is adott.

Határidő csúszásokat a járványhelyzet jellemzően továbbra is az épületépítéseknél, a lakásépítéseknél okoz. Ennek oka az egymásra épülő munkafolyamatok kisebb csoportokban való végeztetése, a nagy számú alvállalkozók munkaterületeinek fokozottabb elkülönítése, az import termékek hazai gyártmányokkal való kiváltásának időszükséglete. A megrendelők és a projekteken munkát végzők továbbra is türelemmel és fokozott figyelemmel kezelik a helyzeteket.

Az ÉVOSZ becslése szerint az építőipar 2020. január 1 – május 10. közötti teljesítménye 3 – 5%-kal maradhat el a 2019. év hasonló időszakához viszonyítva. Ez továbbra is jobb arány az Európai Unió országainak összesített teljesítményéhez képest, amit április végén 80–85%-ra becsült az Európai Építőipari Főszövetség (FIEC).

A járvány megjelenésétől kezdve tapasztalt építőanyagok gyors készletezése (bespájzolás) megszűnt, ami az anyaghiánytól való félelem megszűnését jelenti. A belföldi anyaggyártók folyamatosan dolgoznak, a termelés kiszolgálása biztosított. A fuvarozási nehézségek továbbra is lassítják a beszállításokat. Az akadozó import árut a megrendelők egyetértésével a legtöbb helyen hazai gyártású termékekkel kiváltották.

Május elején is a legnagyobb gondot az új projektek előkészítésének lelassulása, új szerződések megkötésének további csökkenése okozta.

Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél jelentősen csökkent az eljárások száma, amíg az értékénél csak kisebb csökkenés tapasztalható. 2019. január 1 – május 6. között 1489 eljárás volt 509,8 Mrd Ft értékben, 2020. év hasonló időszakában mindösszesen 999 eljárás volt az építési- beruházási közbeszerzések piacán 498,6 Mrd Ft értékben. (Forrás: Közbeszerzési Hatóság)

Egyre több olyan eljárás van, ahol az ajánlatkérő érdekkörében bekövetkezett változások miatt nem hirdetnek eredményt, ajánlatkéréseket vonnak vissza. A vállalkozói ajánlatadásoknak jelentős költségei vannak, amit ilyen esetekben indokolt lenne megtéríteni. E témában a Közbeszerzési Törvény szigorítását, a vállalkozói költségek megtérítését szorgalmazza az ÉVOSZ.

A magánmegrendelői körben az ország egész területén vannak előkészített projektek, amit nem indítanak el. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya a 19. héten tovább csökkent. A múlt év azonos időszakához mérten május elején mintegy 18-20%-kal lehet kisebb a rendelésállomány volumene. Továbbra is a mélyépítési alágazatban a legrosszabb a helyzet, ahol több mint 25%-kal csökkent a rendelésállomány a múlt év hasonló időszakához képest. A megrendelői elbizonytalanodás továbbra is egyaránt jelen van az állami, önkormányzati, lakossági és az egyéb magánmegrendelőknél.

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az építőipari rendelésállomány, a tevékenység összértéke nagyobb volumenű kormányzati és önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen fog csökkenni. Az ITM javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomag létesítménysoros közzétételére várnak a vállalkozások. Ahhoz, hogy az építőipar húzó ágazat maradhasson, minél előbb kellene ismertetni és közbeszerzési eljárásban ajánlatadásra kiírni az állami és önkormányzati létesítményeket.

A munkaellátottság csökkenésével arányosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete.

Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál növekvő nehézségeket okoz a teljesítések leigazoltatása, a befogadott számlák határidőn túli kifizetése.

Kérjük az elvégzett munkák gyorsabb leigazolását és az Államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetéseket!

Május első hetében tovább növekedett az építőiparon belüli álláskeresők száma. Hangsúlyozzuk, hogy egyelőre minden munkahelyét elvesztő kolléga más vállalkozásnál továbbra is munkát talál. Jelenleg a járványhelyzet előtti létszámot, mintegy 335 000 főt az építőipar tovább foglalkoztatja. A rendelésállomány csökkenésével elsőként a szaktudás nélküli segédmunkások, betanított munkások veszíthetik el a munkahelyüket.

2020. év elejétől az építőipari cégek 5–8% közötti anyagár-emelkedést tapasztaltak. Az utóbbi három hétre nem volt jellemző a belföldi anyagok árának további emelkedése.

Ettől lényegesen magasabb árnövekedés volt az import termékeknél, ami elsődlegesen a Ft/EUR árfolyam változásából fakad. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek továbbra sem férnek bele a szerződésben vállalt árakba. Az emiatt szükségessé váló szerződésmódosításoknál a vállalkozások számítanak a megrendelői pozitív hozzáállásra. Az ÉVOSZ bízik abban, hogy a többszörösen benyújtott javaslata befogadásra kerül, miszerint az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magánlétesítményeknél az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen. Ilyen központi iránymutatásra lenne szükség ezen megrendelőink felé.

Az újlakás-építés piacát elsődlegesen a visszatért 27%-os ÁFA töri meg, a járványhelyzet pedig a 19. héten is tovább rontott a helyzeten. Drasztikusan lecsökkent a március – április hónapban indított, kivitelezésbe vett új lakóingatlanok száma. A kistelepüléseken január 1-től igényelhető maximum 5 millió Ft nagyságú ÁFA visszatérítés lehetőségét a járványhelyzet a mai napig blokkolja. Az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy szélesebb körben fennmarad az új építésű lakásoknál a kedvezményes 5%-os ÁFA alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérjük bevezetni.

Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében a rozsdaövezet jogszabályi meghatározására minél előbb szükség van a kedvezményes ÁFA alkalmazásával összefüggésben. Az ÉVOSZ javasolja, hogy elsőbbségi ügyintézést, döntéshozatalt kapjanak ezek a fejlesztések, gyorsított eljárási rend kerüljön kidolgozásra és bevezetésre.

Május első hetében a járványhelyzet építési piacra, építésgazdaságra gyakorolt pozitív hatásai is megfogalmazhatók.

  1. Javult a létesítmények megvalósításában résztvevők együttműködési készsége.
  2. Erősödik a verseny, ami az áremelkedések ellen hat, helyenként csökkenő vállalási árakkal találkozunk.
  3. Gyors ütemben halad az informatikai eszközök használata, szintet lép az építőipar digitalizációja.
  4. A korábban külföldön dolgozó, most itthon munkát vállalók szakmunkások, mérnökök köre bővül.

Budapest, 2020. május 8.

 

Építőipari helyzetértékelés, javaslatok (2020. április 30.)

HETI ÖSSZEFOGLALÓ

(2020. év 18. hét)

A koronavírus járvány építőiparra gyakorolt hatásáról, aktuális javaslatok az ágazat teljesítő képességének megtartása érdekében

 

A járvánnyal összefüggő, vírusos megbetegedések az építőiparban továbbra sincsenek. A 18. hét is úgy telik el, hogy megbetegedések a tervezői, kivitelezési, lebonyolítói munkát nem akadályozzák.

A vállalkozások folyamatosan odafigyelnek az egészségügyi intézkedéseik betartására annak érdekében, hogy a megbetegedések továbbra is elkerülhetőek legyenek. A járványhelyzet melletti munkavégzésre való berendezkedésnek és fenntartásának, a meghozott vállalkozói intézkedéseknek, hétről hétre növekvő költség kihatása van.

Az építőipar teljesítőképessége továbbra is adott. A járványhelyzet erősíti a létesítmények megvalósításában résztvevők együttműködési készségét.

A többnyire rövid átfutású munkán dolgozó mikró- és kisvállalkozók előrelátása május végére korlátozódott, a hosszabb munkán dolgozó közepes és nagyvállalkozások összességében az év közepéig látnak biztonsággal előre, a II. félév és 2021. év számukra is bizonytalanná vált. Kivételt képeznek ez alól a hosszú átfutási idejű munkákra leszerződött cégek, akiknek a 2020. évi kapacitáslekötése biztosított.

Jellemzően az épületépítéseknél, lakásépítéseknél okoz határidőcsúszásokat a járványhelyzet. A munkaellátottság csökkenése többnyire lehetővé teszi a kapacitások átcsoportosítását a csúszásban lévő létesítmények kivitelezésének gyorsítására. A megrendelők és a projekteken munkát végzők türelemmel és fokozott figyelemmel kezelik a helyzeteket. Az egészségügyi ágazat megrendelései mindenhol elsőbbséget élveznek.

Az ÉVOSZ becslése szerint az építőipar 2020. január 1–április 30. közötti teljesítménye az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 95%-kos nagyságrendű lehet. Ez jobb arány az Európai Unió országainak összesített teljesítményétől, amit április végén 80–85 %-ra becsül az Európai Építőipari Főszövetség.

A járvány megjelenésétől kezdve tapasztalt, építőanyagok gyors készletezése enyhülni látszik. A belföldi anyaggyártók folyamatosan dolgoznak, a termelés kiszolgálása a fuvarozási nehézségek mellett összességében biztosított. Az akadozó import árut a megrendelők egyetértésével a legtöbb helyen sikerült hazai gyártású termékekkel kiváltani.

A legnagyobb gondot az új projekt előkészítésének lelassulása, új szerződések megkötésének csökkenése okozza.

Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél tovább csökkent az eljárások száma és értéke, több olyan eljárás van folyamatban, ahol továbbra sem hirdetnek eredményt. A magánmegrendelői körben sokasodnak azok az előkészített projektek, amit nem indítanak el. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya a 18. héten tovább csökkent. A múlt év azonos időszakához mérten április végén mintegy 18-20%-kal kisebb a rendelésállomány volumene. Továbbra is a mélyépítési alágazatban a legrosszabb a helyzet, ahol 25%-kal csökkent a rendelésállomány a múlt év hasonló időszakához képest. A megrendelői elbizonytalanodás egyaránt jelen van az állami, önkormányzati, lakossági és az egyéb magán megrendelőknél.

Az országos építés-szerelés termelési értéke a folyamatos kormányzati és önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen fog csökkenni. Az ITM javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomag létesítmény soros közzététele továbbra is várat magára. Ahhoz, hogy az építőipar húzóágazat maradhasson, minél előbb kellene ismertetni és közbeszerzési eljárásban ajánlatadásra kiírni az állami és önkormányzati létesítményeket.

A kereslet csökkenése erősíti a versenyt az építőipari vállalkozások között. Különösen igaz ez az alvállalkozók versenyére. Április közepétől számos területen továbbra is az ajánlati és vállalási árak csökkenését tapasztaljuk.

A munkaellátottság csökkenésével arányosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete.

Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál már nem csak a befogadott számlák határidőn túli kifizetése okoz gondot, hanem a teljesítések leigazoltatása is.

Kérjük az elvégzett munkák gyorsabb leigazolását és az Államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetéseket!

Korábban is megírtuk, hogy a külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) nagy többsége hazautazott. Arra számítunk, hogy ezeket a munkavállalókat, a határmenti 30 km mélységű munkába átjárás lehetővé tételével ismét tudjuk foglalkoztatni. A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, kéthetes karantén lejártát követően, egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát. A külföldi munkaadók és hazautazott magyar egyéni munkavállalóik is óvatosabban kezelik a munkakapcsolataikat. A visszautazások körülményességei, karantén kötelezettségek, a járványhelyzet kimenetelének bizonytalanságai az újra foglalkoztatás ellen hatnak, illetve egyre több kollégát a hazai munkavállalásra ösztönöznek. Fontos, hogy az itthon maradáshoz a hazai vállalkozások erőteljes foglalkoztatási kampányba kezdjenek.

A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezebben tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő elbocsátás. Növekszik a szakmán belüli álláskeresők száma. Hangsúlyozzuk, hogy egyelőre minden munkahelyét elvesztő kolléga más vállalkozásnál továbbra is munkát talál.

2020. év elejétől az építőipari cégek 5–8% közötti anyagár emelkedést tapasztaltak. A 17. és a 18. hétre nem volt jellemző a belföldi anyagok árának további emelkedése.

Ettől lényegesen magasabb árnövekedés van az import termékeknél, ami elsődlegesen a Ft/Euro árfolyamváltozásából fakad. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek továbbra sem férnek bele a szerződésben vállalt árakba. Az ÉVOSZ abban bízik, hogy a többszörösen benyújtott javaslata befogadásra kerül, miszerint az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magán létesítményeknél, az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen. Ilyen központi iránymutatásra lenne szükség ezen megrendelőink felé.

A járványhelyzet a 18. héten a lakásépítés piacát tovább sokkolta. Drasztikusan lecsökkent a március–április hónapban indított, kivitelezésbe vett új lakóingatlanok száma. Az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy szélesebb körben fennmarad az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os ÁFA alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérjük bevezetni. Célszerű lenne az 5%-os lakás ÁFA körének további szélesítését is megvizsgálni.

Ismételten szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a települések fejlesztési- és szabályozási terveiben barnaövezetek vannak jogszerűen feltüntetve. Ezen belül léteznek a szakirodalomban és a szakmai nyelvezetben használt rozsdaövezetek. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében a rozsdaövezet jogszabályi  meghatározására minél előbb szükség van a kedvezményes ÁFA alkalmazásával összefüggésben. Mivel a rozsdaövezetben lévő területek nagy többségénél telekalakítási eljárásra, övezeti átsorolásra, környezetvédelmi kármentesítésekre van szükség és mindezekkel együttesen műszaki- és üzleti tervek készítésére, építési engedélyezési eljárásokra, hosszas előkészítő folyamatokra lehet szükség. A lakásépítés lendületben tartása érdekében az ÉVOSZ továbbra is javasolja, hogy a szokásos földhivatali, szakhatósági, kormányhivatali, önkormányzati általános ügyintézés rendjéből kerüljenek kiemelésre a rozsdaövezeti fejlesztések. Elsőbbségi ügyintézést, döntéshozatalt kapjanak ezek a fejlesztések, gyorsított eljárási rend kerüljön kidolgozásra és bevezetésre.

A Kormány gazdaságvédelmi intézkedései közül az építési ágazat számára legfontosabbak a további munkaellátottság érdekében megtehető lépései. Ebbe a körbe hangsúlyosan beletartoznak az építési-beruházási célú közvetlen megrendelései, a további befektetések ösztönzése, az ingatlanfejlesztők és a lakosság irányába tehető lakásépítési- és felújítási ösztönzések.

Koji László, ÉVOSZ elnök

Budapest 2020. április 30.

A kelet-európai építőipar és a koronavírus

Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, mely a helyi kutatóintézetek, illetve az alapító valamint kutató és adminisztratív központ Buildecon és a módszertani hátteret biztosító ELTINGA együttműködése. A járványügyi helyzetben készült piackutatói elemzések innen letölthetők:

EECFA orosz és ukrán kutatóinak cikke

EECFA bolgár, horvát és szlovén kutatóinak cikke

EECFA román kutatóinak cikke

EECFA szerb kutatóinak cikke

Építőipari helyzetértékelés, javaslatok (2020. április 24.)

HETI ÖSSZEFOGLALÓ

(2020. év 17. hét)

A koronavírus járvány építőiparra gyakorolt hatásáról, aktuális javaslatok az ágazat teljesítő képességének megtartása érdekében

A járvánnyal összefüggő, vírusos megbetegedések az építőiparban továbbra sincsenek, a 17. hét is úgy telik el, hogy megbetegedések a tervezői, kivitelezési, lebonyolítói munkát nem akadályozzák. A vállalkozások felelősségteljesen megtették a szükséges egészségügyi, munkaszervezési, ellenőrzési intézkedéseket annak érdekében, hogy a megbetegedések elkerülhetőek legyenek. A munkaegészségügyi intézkedéseknek, munka-átszervezéseknek, szállásproblémáknak, megsokasodott koordinációs feladatoknak immár hetek óta jelentős költségnövelő kihatása van.

Az építési vállalkozások meghatározó többsége a járványhelyzet melletti munkavégzésre teljes egészében berendezkedett. A 60 év feletti korosztályban lévő kisvállalkozók és önfoglalkoztatók körében találunk mestereket, akik a tevékenységüket átmenetileg felfüggesztették.

Az építőipar teljesítőképessége továbbra is adott. Az építésgazdasági termelési láncban közreműködőkkel (alvállalkozók, anyagipar, szerelvénygyártás, bútoripar, kertészet, fuvarozás és számos további beszállítói kör) az együttműködési készség erősödött, miközben lerövidült a piaci folyamatok kiszámíthatósága. A többnyire rövid átfutású munkán dolgozó mikró- és kisvállalkozók előrelátása megszűnt, a hosszabb munkán dolgozó közepes és nagy vállalkozások összességében az év közepéig látnak előre, a II. félév és 2021. év számukra is bizonytalanná vált. Az ágazat ez idáig mintegy 335 000 foglalkoztatottnak munkát tudott biztosítani, teljes munkaidőben.

A folyamatban lévő munkák egy részénél okoz kisebb határidőcsúszásokat a járványhelyzet, a vállalkozások a rajtuk kívül álló okok kezelésével is igyekeznek a csúszásokat behozni. A megrendelők és a projekteken munkát végzők türelemmel és fokozott figyelemmel kezelik a helyzeteket.

A járvány megjelenésétől a mai napig tart az építőanyagok gyors készletezése. A belföldi anyaggyártók folyamatosan dolgoznak, a termelés kiszolgálása a fuvarozási nehézségek mellett összességében biztosított. A legtöbb helyen az akadozó import árut igyekeznek hazai gyártású termékekkel kiváltani.

Az új projekt előkészítése továbbra is lassul.

Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél 2020. január 1.– április 22. közötti időszakban, a 2019. év hasonló időszakához képest az eljárások száma 1321 eljárásról 895 eljárásra csökkent, az eljárások értéke pedig 454 milliárd Ft-ról 415 milliárd Ft-ra mérséklődött (forrás: Közbeszerzési Hatóság). Egyre több olyan eljárás van, ahol nem hirdetnek eredményt, a magánmegrendelői körben pedig vannak előkészített projektek, amit nem indítanak el. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya a 17. héten tovább csökkent. A múlt év azonos időszakához mérten április végi várakozásunk, hogy 18-20%-kal kisebb lehet a rendelésállomány volumene. Ettől kedvezőtlenebb a helyzet a mélyépítési alágazatban, ahol 25% fölé emelkedhet a hónap végére a rendelésállomány csökkenése. Továbbra is hangsúlyozni kell, hogy a megrendelői elbizonytalanodás egyaránt megjelent az állami, önkormányzati, lakossági és egyéb magánmegrendelőknél.

Március és április hónapban ez idáig a megkötött új szerződések volumene, a várt volumennek mintegy 65–70%-át érhette el. Április hónap vízválasztó az építőipar 2020. évi teljesítménye tekintetében. Az országos építés-szerelés termelési érték a folyamatos kormányzati és önkormányzati megrendelések nélkül zuhanásszerűen fog csökkenni. Az ITM javaslati csomagjában szereplő „előrehozott” beruházási csomagot minél előbb létesítmény sorosan kellene ismertetni és közbeszerzési eljárásban ajánlatadásra kiírni.

A kereslet csökkenése erősíti a versenyt az építőipari vállalkozások között. Különösen igaz ez az alvállalkozók versenyére. Április közepétől számos területen az ajánlati és vállalási árak csökkenését tapasztaljuk.

A munkaellátottság csökkenésével arányosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete.

Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál sokasodik a befogadott számlák határidőn túli kifizetése.

Továbbra is kérjük az Államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetéseket!

A külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) nagy többsége hazautazott. Többször jeleztük, hogy ezekkel a relációkkal a határmenti, 30 km mélységű munkába átjárás lehetősége továbbra sem működik. Ezáltal a munkavállalók visszajövetele továbbra is bizonytalan. A Nyugat-Európából hazatért szakmunkások és mérnökök önkéntes, kéthetes karantén lejártát követően egyre nagyobb mértékben vállalnak itthon munkát, számuk több százra tehető.

A mikró- és kisvállalkozói körnek jellemzően rövidebb átfutási idejű munkájuk van, amit befejezve nehezebben tudnak újabb szerződéseket kötni a magánmegrendelői, lakossági körben, ezért megjelent a munkaerő-elbocsátás. Egyelőre, más építési vállalkozásoknál minden munkahelyét elvesztő kolléga munkát talál!

2020. év elejétől az építőipari cégek 5–8% közötti anyagár-emelkedést tapasztaltak. A 17. hétre nem volt jellemző a belföldi anyagok árának további emelkedése.

Ettől lényegesen magasabb árnövekedés van az import termékeknél, ami elsődlegesen a Ft/EUR árfolyam változásából fakad. Az árfolyam jelentős változásából adódó plusz költségek nem férnek bele a szerződésben vállalt árakba. Az ÉVOSZ abban bízik, hogy a többszörösen benyújtott javaslata befogadásra kerül, miszerint az állami, önkormányzati (közösségi) megrendeléseknél és a támogatott magánlétesítményeknél, az import termékek költségének elszámolása számlával igazoltan, a beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen.

A járványhelyzet a lakásépítés piacát is sokkolja. Az építési vállalkozók is fontosnak tartják, hogy szélesebb körben fennmarad az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5%-os ÁFA alkalmazása. A rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél érvényesíthető kedvezményes forgalmi adózás rendjét minél előbb kérjük bevezetni.

A rozsdaövezeti ÁFA kedvezmény a lakásépítés fontos lélegeztető gépe. Célszerű lenne az 5%-os lakás ÁFA körének további szélesítését is megvizsgálni.

Ismételten szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a települések fejlesztési- és szabályozási terveiben barnaövezetek vannak jogszerűen feltüntetve. Ezen belül léteznek a szakirodalomban és a szakmai nyelvezetben használt rozsdaövezetek. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében a rozsdaövezet jogszabályi meghatározására szükség van a kedvezményes ÁFA alkalmazásával összefüggésben. Mivel a rozsdaövezetben lévő területek nagy többségénél telekalakítási eljárásra, övezeti átsorolásra, környezetvédelmi kármentesítésekre van szükség és mindezekkel együttesen műszaki- és üzleti tervek készítésére, építési engedélyezési eljárásokra, hosszas előkészítő folyamatokra lehet szükség. A lakásépítés lendületben tartása érdekében az ÉVOSZ javasolja, hogy a szokásos földhivatali, szakhatósági, kormányhivatali, önkormányzati általános ügyintézés rendjéből kerüljenek kiemelésre a rozsdaövezeti fejlesztések. Elsőbbségi ügyintézést, döntéshozatalt kapjanak ezek a fejlesztések, gyorsított eljárási rend kerüljön kidolgozásra és bevezetésre.

A Kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit tartalmazó legújabb rendeletek a vállalkozások részéről az építőipar területén még csak értelmezés, feldolgozás szintjén vannak. A vállalkozások alapvetően a munkaellátottságukért küzdenek és egyelőre nem a bérkiegészítő és egyéb állami támogatásokban gondolkodnak. Az ITM által napokban ismertetett gazdaságvédelmi tervben kiemelt ágazatok között az építőipar közvetlen támogatására 65 milliárd Ft került megjelölésre. Az összeg felhasználására vonatkozóan ez idáig további információk nincsenek. Szorgalmazzuk a támogatási keret mielőbbi konkretizálását.

A tőkeerős, jó hitelbesorolással rendelkező építőipari vállalkozások tervezik a saját fejlesztésű, közvetlen piaci értékesítésű lakásépítéseket is, amivel tovább tudnák foglalkoztatni a munkavállalóikat.