Az ÉVOSZ meghívására a Württembergi Ács Szövetség biberachi Ács Képzőközpontjának két munkatársa, Andreas Beck ács oktató, és Wolfgang Schafitel, a Képzőközpont nemzetközi projekt-koordinátora a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) és a Schulek Frigyes Építőipari Technikumban megtartott szakmai előadásukon a párizsi Notre-Dame-székesegyház tetőszerkezete újjáépítési munkairól számoltak be.
Andreas Beck úr egy franciaországi tanulmányút során tanítványaival együtt ellátogatott egy Metz-i ács üzembe, ahol, mint kiderült, a Notre-Dame tetőszerkezetének újjáépítéséhez szükséges szerkezeti elemeket készítették elő. Az ácsmunkák fő koordinátorával, Patrikkal történt megismerkedésük során jó baráti kapcsolat alakult ki köztük, aminek eredményeként Beck úr néhány kollégájával együtt több alkalommal is meghívást kapott az újjáépítés egyes fázisainak helyszíni megtekintésére. Ez önmagában is nagy megtiszteltetést jelentett, hiszen az építési munkahely szigorúan őrzött területére az újjáépítési munkákon dolgozó, naponta mintegy ezer szakemberen kívül csak nagyon keveseknek állt módjában belépni.
Beck úr az építési helyszínen és a szerkezeti elemeket előkészítő műhelyben folyó munkálatok tapasztalatai és az ott készített fotók felhasználásával Biberachban, az ÉVOSZ által az Erasmus program keretében szervezett falépcsőépítő továbbképzés résztvevőinek egy rendkívül érdekes beszámolót tartott. Ezt követően kerestük a lehetőséget, hogy az előadókat Magyarországra is meghívjuk. Tervünket a BKIK Ipari Tagozata II. Építőipari osztályától kapott támogatás segítségével sikerült megvalósítani, és így a két ács szakember 2025. február 5-én a BME Építészmérnöki Karán, másnap pedig a BKSZC Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Technikumban nagyszámú érdeklődő előtt tartotta meg előadását.
Az előadás bevezetőjeként Wolfgang Schafitel úr röviden bemutatta a képzőközpont ács szakmai alap- és felnőtt-továbbképzésben végzett munkáját, különös tekintettel az ácsszerkezetek restaurálására vonatkozó képzéseiket.
Ezt követően Beck úr rendkívül érdekes diákkal illusztrált előadásában ismertette a székesegyház újjáépítésének menetét. Mint elmondta, az újjáépítés egyik legfontosabb kritériuma volt, hogy a 2019. április 15-i tűzvészben megsemmisült szerkezeti elemeket az eredetinek megfelelő anyagokból és technológiával kellett újjáépíteni. Miután az eredetileg 1250-ben épített huszártornyot 1786 és 1792 között lebontották, a székesegyház 19. század második felében megvalósuló felújítási munkái során 1860-ban Eugene Viollet-le-Duc tervei alapján épült meg az új, 66 méter magas huszártorony, ami a tűzvészben leomlott. A torony padlószinthez viszonyított magassága 96 méter, és a szerkezete tölgyfából (220 tonna), a borítása és a díszítése pedig ólomból (140 tonna) készült. A csúcsát egy korona, egy kakas és egy kereszt díszíti. 1860-ban a torony megépítéséhez a kereszthajó tetőszerkezetét is meg kellett erősíteni, így a helyreállítás során az akkor készített szerkezeti elemek újragyártásához a 19. században alkalmazott gépi eszközöket is igénybe lehetett venni. A főhajó szerkezeti elemeit azonban a hagyományos kézi megmunkálással kellett megépíteni.
Bár a székesegyház az ötéves megfeszített újjáépítési munkálatok eredményeként 2024. december 7-től a hívek és a turisták számára is újra látogathatóvá vált, a munkálatok, és ezen beül elsősorban a kőfaragó munkák még hosszú évekig tovább folytatódnak. Közülük a legfontosabb a támívek megerősítése lesz. A tetőszerkezet megsemmisülése következtében a támíveket ugyanis sürgősen alá kellett támasztani, hogy a statikai egyensúlyt biztosítani lehessen. Ezek a kőfaragó munkák még további 10-15 évig is eltarthatnak. Ezek azonban a székesegyház látogatását nem korlátozzák.
A két előadáson kívül, február 5-én délután a BKIK-ban megtartott ács szakképzési fórumon Wolfgang Schafitel úr a német duális rendszer keretében a szakiskolák, a vállalkozások és a képzőközpont közötti együttműködés megvalósulását, és finanszírozási modelljét, valamint a képzőközpont és a kompetencia-centrum által nyújtott felnőtt-továbbképző programok körét mutatta be. Egyúttal kitért az ács szakmát érintő új műszaki kihívások, például a tetők drónnal történő felmérésének, a digitális épületfelmérésnek, valamint a számítógépes ács tervezőprogramok használatának az ács képzés tananyagába történő beépítésének megvalósulására is. Az ÉVOSZ az Erasmus program keretében a Biberachi kollégákkal közösen 2025. március 23. és 29. között ezekben a témákban szervez gyakorlati továbbképzést szakiskolai és munkahelyi oktatók számára.
A Württembergi Ács Szövetség biberachi Ács Képzőközpontja a közel tízmilliós tartomány 13 ács szakmát oktató szakmunkásképző intézményében tanulók gyakorlati képzését végzi. A központ 18 tanműhelyében 20 oktatómester blokkos rendszerben a második évfolyamban 720, a harmadikban pedig 650 tanuló oktat. A tanulók a második évfolyamon 13 hetet, a harmadikban pedig 12 hetet tanulnak a szakiskolákban. Emellett a második évben 12 hét, a harmadikban pedig 5 hét tanműhelygyakorlaton vesznek részt az oktatási központban. A többi idő alatt az éves 6 hét szabadság kivételével a duális partnernél dolgoznak. A Képzőközponttal együttműködő Kompetencia Központ az ács szakemberek számára művezető és mesterképzéseket, valamint különböző témákban rövid, tűszerű továbbképzéseket biztosít.
Pete Zoltán
ügyv. ig. helyettes
ÉVOSZ
