A francia építőipar 2025-ben tovább mélyült a recesszióban, miközben több tekintetben a magyar piac nehézségeit is tükrözi: az újlakás-építések tartós gyengesége, a beruházások visszaesése és a munkahelyek tömeges megszűnése jellemezte az évet, ám 2026-ra már óvatos, a kamatkörnyezet javulásán alapuló fellendülés körvonalazódik.
Piaci helyzetkép
Több helyen hasonlóságot mutat a magyar és francia építőipar helyzete. A francia építőipar 2025-ben már harmadik éve képtelen volt kitörni a recesszióból, amelyet a megelőző időszak – különösen a 2023-as és 2024-es év – magas inflációs környezete, a drasztikusan megugró kamatok és az építőanyagok árrobbanása alapozott meg. A várt konszolidáció helyett 2025 a válság elmélyülését hozta: a szektor kibocsátása mintegy 4 százalékkal zsugorodott.
A visszaesés legfőbb strukturális oka az újlakás-építési piac tartós gyengesége maradt, ahol a 2025-ben regisztrált mintegy 283 ezer megkezdett építkezés ugyan statisztikailag enyhe elmozdulást jelentett a 2024-es mélypontról, ám ez a volumen még mindig drasztikusan elmarad a hosszú távú, 360 ezres átlagtól. A piaci hangulatot tovább rontotta a nem lakáscélú építések 6,6 százalékos visszaesése, valamint a felújítási és karbantartási szegmens (R&E) csalódást keltő, 1,1 százalékos csökkenése, amelyet a szakértők elsősorban a „MaPrimeRénov” energetikai támogatási rendszer körüli adminisztratív bizonytalanságokkal magyaráznak. A tartós kereslethiány a munkaerőpiacon is súlyos károkat okozott, a jelentések szerint az év során mintegy 50 ezer munkahely szűnt meg az építőiparban, ami tovább gyengítette a kivitelezői kapacitásokat.
2026. évi várakozások
A 2026-os esztendőre vonatkozó előrejelzések mindazonáltal már a ciklusforduló, egyfajta „félénk fellendülés” jeleit mutatják, amely a zuhanás megállását eredményezheti. A kamatkörnyezet normalizálódása és a finanszírozási feltételek javulása nyomán az elemzők 1,8–2,4 százalék közötti volumenbővülést prognosztizálnak, amelyet elsősorban a lakásépítési piac várhatóan 10 százalékot közelítő élénkülése, valamint a nagyszabású energetikai és vasúti infrastruktúra-beruházások hajtanak majd. Ugyanakkor a kilábalás törékenynek ígérkezik: a vállalatok kimerült pénzügyi tartalékai és a közszféra beruházásainak bizonytalansága miatt a foglalkoztatottság további csökkenése nem zárható ki, jelezve, hogy a szektor stabilizációja hosszú és fokozatos folyamat lesz.
Készítette: Joó Balázs, ÉVOSZ
