Hírek

Az építési beruházások költségtervezése (2020.07.09.)

Az ÉVOSZ a költségtervezés fontosságára szeretné felhívni a figyelmet!

Az építőipari beruházások költségeinek megtervezése problémás területe a beruházási folyamatoknak. Nemcsak a beruházási, építőipari szakmai berkekben, hanem a széles közvélemény előtt is ismertek azok a csaknem mindennapos gondok, amelyek a beruházások előzetesen figyelembe vett, majd a megvalósítás során realizálódott költségei közötti különbségekből adódnak.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége hosszú ideje foglalkozik az építési beruházások, illetve folyamatok költségtudatossága kérdésével.

A jó beruházás-előkészítés érdekében a tervezési szakaszokhoz szükséges bizonyos költségtervezési szinteket rendelni. Alapvető fontosságúak ebből a szempontból a közepes és nagy értékű, hosszú megvalósítási idejű munkák.

A költségtervezés szempontjából legfontosabb a kiviteli tervdokumentáció. Ennek része a tételes költségvetés, amely beárazásához az adott építési piaci egységárak hozzárendelhetők, a megvalósítás időtartamára vonatkozó árprognózis pedig becsülhető.

Az építési beruházások költségei között az építési-szerelési munkák ára a meghatározó. Ezt a költségtényezőt a beruházás műszaki tartalma és a megvalósítás körülményei determinálják.

Az építési beruházások megbízható költségtervezése az építtető, beruházó számára alapvetően fontos, hiszen mindenekelőtt neki kell összhangot tartania a megépíttetésre váró mű és a rendelkezésére álló beruházási keretösszeg között.

Az építési beruházások költségeinek tervezése, majd kézben tartása különböző hatékonyságú a magánfejlesztések során és a közcélú (közpénzből megvalósuló) fejlesztések során. A magánfejlesztők jó gyakorlatai egyrészt az üzleti tervük számszerű adataiból, másrészt az általuk korábban megvalósított építési beruházások tény-számaiból kiindulva olyan keretek közé foglalják a műszaki tartalmat és az építési költségeket, amelyek az üzleti érdekeiknek megfelelnek. Ilyesfajta üzleti megfontolásokról általában nem beszélhetünk a közszféra építési beruházásaira vonatkozó döntéskor és a lakossági építkezések esetében sem. A közcélú építési beruházások és a lakossági építkezések, felújítások költségtervezése a leggyengébb ma Magyarországon. Itt a legégetőbb az építési költségszakértői tevékenység kialakítása.

A közcélú építési beruházások folyamatában meg kell határozni azokat a szakaszokat, illetve döntési pontokat, amikor a beruházás tervezett költségeit rögzíteni kell, amelyek alapján döntés szükséges az előkészítés folytatásáról és a döntéshozó ezért személyi felelősséggel tartozik. Mindezt jogszabályban is indokolt rögzíteni.

A lakossági megrendeléseknél ragaszkodni kell a tételes költségvetéshez és az írásos szerződéskötésekhez. A lakossági építkezésekhez évente frissített költségbecslési segédletek állnak rendelkezésre.

A nagyértékű közösségi megrendeléseknél a költségtervezés képzett szakembert igényel. Ennek ma egyfelől a képzési feltételei hiányoznak, másfelől a szakmai jogosultság keretei sem adottak. A képzés anyaga kialakítható, a jogosultság beilleszthető a ma hatályos szakmagyakorlási rendbe.

70 éves az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft.

Az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. 70 éve szolgálja az építésügyi szakma információs, tájékoztatási és szolgáltatási feladatait. A céget – Építőipari Könyv- és Lapkiadó Nemzeti Vállalat névvel – 1950. július 6-án alapították az építőipar részére szükséges szakkönyvek, brosúrák, oktatási jegyzetek, az építésügyi tárca időszaki közleményei, valamint szaklapok kiadására és forgalomba hozatalára. 1955-ban jött létre a kibővített tevékenységgel felruházott Építésügyi Dokumentációs Iroda (ÉDOK). Ekkor jelentősen nőtt a tájékoztatás alapját képező dokumentációs bázis. 1961-től kezdődően a vállalat rendezte a mai napig évente megrendezésre kerülő BNV elődjének számító Budapesti Ipari Vásárt, majd a Budapesti Nemzetközi Vásár építőipari kiállítását. 1962-ben önálló ágazati filmstúdió jött létre az Építésügyi Minisztérium Filmszolgálata néven. Az ÉM 1966. január 1-jei hatállyal intézkedett olyan feladatkör és szervezet kialakításáról, mely lehetővé tette egy korszerű, széles tájékoztatási, dokumentációs és műszaki propaganda feladatokat ellátó információs központ működtetését Építésügyi Tájékoztatási Központ néven. Ebben az időszakban indultak fejlődésnek mind tartalmában és mennyiségében a vállalat saját kiadványai, megjelent az akkori Építővilág első lapszáma. Az 1968-ban indult Magyar Építőipari Katalógus, jelentős segítséget nyújtott az építőipari szakemberek munkájához. 1970-ben megkezdődött a vidéki információs irodák szervezése, amelyek közvetlen tájékoztatást nyújtottak, és közvetlenül építették ki kapcsolataikat a területükhöz tartozó vállalatokkal. 1974-ben nyitotta meg kapuit a mai BNV területén az Állandó Építésügyi Kiállítás. Bővült a specifikus szakmai kiadványok köre is, a '80-as években az ÉTK számítógépes hálózattal működtetett országos dokumentum bázissá vált, kiadói tevékenységében pedig folyamatosan növelte piaci részesedését az építőipari könyv- és lapkiadás területén. A rendszerváltozás után, 1992-ben – a magyarországi privatizációs folyamatok keretében –átalakult a vállalat kft-vé, a cég neve ekkor változott Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft.-re. A 90-es években a kiadói tevékenység nagy előrelépést tett, ugyanis a Lapkiadó Vállalat megszűnésével több folyóirat már az ÉTK Kft. kiadásában jelent meg. A privatizáció után a cég megőrizte és továbbfejlesztette kapcsolatait a kamarákkal és a szakmai szövetségekkel. A szakmai szervezetekkel kialakult kapcsolat eredményeként több kiadvány készült a cég kiadásában. A századfordulóhoz közeledve azonban a cég vesztett rugalmasságából, nem volt biztosított az eredményes gazdálkodás, így a tulajdonosok eladás mellett döntöttek. 2004. év végével tulajdonváltásra került sor, melyet következetes gazdasági stratégia kialakítása, a cég eredményes működtetése követett és követ. Összegezve az eltelt 70 évet – az ÉTK Kft. és jogelődjei mindig a felhasználók, megrendelők, ÉVOSZ, kamarák és a szakmai szervezetek igényeinek maximális szakmai kielégítését szolgálta és szolgálni fogja a jövőben is. A 70 éves cég meghatározó üzletága a kiadói tevékenység, mely töretlenül ellátja a saját és gondozott kiadványai által a szakma minden területét magába foglaló komplex szakirodalmi bázist. A nagy elismerésnek örvendő szakmai orgánum – a LXIV. évfolyamába lépő – Műemlékvédelem c. folyóirat jelenik meg gondozásában. Kiadványaik nélkülözhetetlen alapot képeznek az építőipar-építőanyagipar szereplőinek működéséhez, a piac fejlődéséhez. Az építőipar és az építészet szűkebb-tágabb értelemben vett határterületeit feldolgozó ismeretterjesztő könyveik pedig sokszor hézagpótlóként szolgálják ki a téma iránt érdeklődők igényeit is.

Automatikusan meghosszabbodnak az építési engedélyek

Automatikusan meghosszabbodnak a veszélyhelyzet ideje alatt, illetve a veszélyhelyzet végétől számított fél éven belül lejáró építési engedélyek - közölte a Miniszterelnökség pénteken az MTI-vel.

Az Országgyűlés június 16-án elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, amely számos, építési tevékenységgel kapcsolatos adminisztratív enyhítést rögzít, ezzel is segítve a szektor résztvevői, így az építőipari beruházók, építési vállalkozások számára az újraindulást, meglévő munkavállalóik megtartását és új munkahelyek teremtését.

Az új enyhítések célja, hogy a járványhelyzet ideje alatt lelassult, esetleg abbamaradt beruházások a lehető leggyorsabban, fölösleges adminisztrációs terhek nélkül folytatódhassanak, illetve újraindulhassanak - hangsúlyozta közleményében a Miniszterelnökség. Azok az elvi építési keretengedélyek, valamint végleges építési, telepítési vagy bontási engedélyek, amelyeknek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben járt le, külön erre irányuló kérelem nélkül is, automatikusan meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított egy évvel, azaz 2021. június 18-ig.

Azok az engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított egy évvel hosszabbodnak meg.

A közlemény szerint hasonló enyhítések vonatkoznak az egyes örökségvédelmi tárgyú hatósági engedélyekre is. Így azok a régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben járt le, külön kérelem nélkül is meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 365 nappal. Azok az engedélyek, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel automatikusan meghosszabbodnak.

Ugyanez a változás érvényes a vasúti törvény és a villamos energiáról szóló törvény alapján kiadott építési engedélyekre is.

Az érvényesség automatikus kitolódásától függetlenül a későbbiekben az ügyfél is kérelmezheti az engedély további meghosszabbítását, ha erre a veszélyhelyzet előtt megszokott módon jogszabály szerinti lehetősége van.

(Forrás: MTI)

Építőipari rezsióradíj 2020.

Kihirdették az építőipari rezsióradíj 2020. évi legkisebb mértékét.

Az építőipari rezsióradíj ajánlott legkisebb mértéke a 2019. évi meghatározott nettó 3696 Ft/óra összegről

4165 Ft/óra

összegre emelkedett.

Új jogszabály: 17/2020.(VI.12.) ITM rendelete a minimális építőipari rezsióradíj 2020. évi mértékéről

Hatályos: 2020. június 17-től

Hatályát vesztő jogszabály: 23/2019. (VIII.14.) ITM rendelet

Felmérés - Koronavírus kihatása a magyar vállalkozások németországi tevékenységére

2020. június 8-án kérdőívet küldtünk ki az ÉVOSZ-IWTD tagszervezeteinek, amelyben arra kértünk választ, hogy a német kormány 2020. június 3-án elfogadott, a koronavírus okozta pandémia miatt bekövetkezett recesszió ellensúlyozására elfogadott gazdaságélénkítési konjunktúra-csomag ismeretében miként látják jövőbeni németországi vállalkozási lehetőségeiket. A felmérésbe bevont vállalkozások a Németországban kiküldött munkavállalóikkal vállalkozó magyar cégek mintegy 40 %-át reprezentálják. A felmérésben az építőipari vállalkozásokon kívül más ágazatban aktív cég is részt vett, azaz a felmérés eredménye gyakorlatilag a nemzetgazdaság minden ágazatában tevékenykedő cég helyzetét és várakozását tükrözi. A beérkezett válaszokat kivetítettük arra a mintegy 250 vállalkozásra, aki ismereteink szerint kiküldött munkavállalókkal vállalkozik Németországban.

Az alábbi kérdésekre kértünk választ :

1.) Német partnereikkel történt eddigi egyeztetéseik során tapasztalnak-e kedvező tendenciát (a márciusi-áprilisi állapothoz képest) jövőbeni együttműködésük szempontjából?

2.) A meghirdetett konjunktúra-csomagnak van-e Önök szerint kedvező hatása további németországi tevékenységükre?

3.) A konjunktúra-csomag tényleges kedvező hatásainak érvényesüléséig van-e elegendő „tartalék“ a német partnereikkel való együttműködés teljes vagy részbeni fenntartására?

A válaszadók mindegyike arról számolt be, hogy...

Tovább...