Az építésgazdasági értéklánc megújulásához szükség van az egyetemek és a szakma fokozottabb együttműködésére. Az egyetemi oktatás továbbfejlesztése keresletorientált kell legyen. Az építőipar számára mérnökképzést végző egyetemi karok, a kormányzat és az építőipari vállalkozások szorosabb együttműködését Koji László ÉVOSZ elnök kezdeményezte.
A kezdeményezés nyomán nyolc hazai egyetemmel, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) támogatásával az együttműködés keretében öt témát határoztak meg:
- Iparági jövőtechnológiai stratégia közös építése
- Az egyetemi képzések kimeneti minőségének, állandó értékelési rendszerének felállítása – mérések, értékelések kidolgozása
- Kutatások: az egyetemi jövőt vezető kutatások megismerése és iparági igények alapján közös kutatási témák kidolgozása
- Gyakorlati képzések fejlesztése az egyetemeken; iparági ismeretek és együttműködések
- Promóció, oktatási paradigmaváltás, élethosszig tartó tanulás középiskolától kezdve folyamatosan, szaktanári képzések, építő iparági és egyetemi életpálya modellek
A témák közül a november 6-i rendezvényen elsőként a kutatások témakörét járták körül az érdekeltek. Magyarország jövőjének kulcskérdése a saját kutatások sikere. Ehhez elengedhetetlen az egyetemek és a vállalkozások közötti közös kutatási témák meghatározása.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Kara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki Kara, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, a Széchenyi István Egyetem, Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kara valamint a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kara vállalkozott arra, hogy a konferencia keretében bemutatja kutatási tevékenységét. Az előadók mind egyetértettek abban, hogy fontos az építőipar szereplői számára, hogy a kutatások tárgya jól ismert legyen, az esetleges együttműködésben érintett építőipari cégek képviselői reális képet kapjanak az egyetemeken végzett munka teljességéről. Az egyetemek a kutatások révén is a jövő generációjának oktatásába fektetnek be. A cél, hogy a hallgatók korszerű, piacképes és fenntartható tudással rendelkezzenek, amellyel hatékonyan válaszolhatnak a modern kihívásokra.
Az egyetemek bemutatkozása mellett egy panelbeszélgetés keretében a fenntartó, a szakminisztérium valamint az ipar és az egyetemek képviselői beszéltek arról, hogyan lehetne ezt a kapcsolatot szorosabbá tenni. Egy olyan fórumra lenne szükség, ahol egy folyamatos párbeszéd alakulhatna ki az egyetemek és az ipar között, annak érdekében, hogy mind a két félnek megfelelő képe alakuljon ki az egyetemeken folyó kutatásokról, hogy pontosabban meg lehessen ismerni mind a két fél igényeit. Az idén alakult Nemzeti Innovációs Ügynökség feladata megteremteni azokat az alkalmakat, ahol a gazdaság szereplői és az egyetemek képviselői találkozhatnak.
Dolgozni kell azon, hogy a tudásmegosztás megvalósuljon, mert ez ma Magyarországon óriási hiány mind az ipar, mind a felsőoktatás tekintetében, de ezt be lehet pótolni. A kutatások összehangolásához szükség van egy hosszútávú építőipari stratégiára, mert ennek hiányában esetiek lesznek a kutatások, nem lesznek elég hatékonyak. Az építőipari cégek kb. 5%-a képes arra, hogy részt vegyen a kutatásokban, és nekik van egy olyan feladatuk is, hogy a hozzájuk kötődő beszállítókat, illetve az értéklánc többi szereplőjét oktassák, tovább adják a tudást.
Sokkal több olyan mérnökre lenne szükség, aki szorosan kapcsolódik az egyetemhez. Erre lehet egy megoldás a kooperatív doktori program, amely keretén belül az egyetem és a vállalkozás együtt támogatja, hogy az adott jelölt doktori képzéssel PHD végzett legyen.
Fel kell térképezni, hogy mit tud az ipar hozzátenni, és mit tud hasznosítani az egyes egyetemek kutatásaiból. Az egyetemeknek közvetlenebb kapcsolatot kell kialakítaniuk az ipar szereplőivel, hogy ledöntsék azt a prekoncepciót, hogy az egyetemen nagy tudású, nagyon képzett emberek vannak, akikkel nincs közös nyelv.
***
Budapest, 2024. november 7.
