A meglévő épületállomány korszerűsítése és a közelmúlt eseményei egyaránt rámutatnak, hogy az azbesztmentesítés megkerülhetetlen és azonnali odafigyelést igénylő feladat a hazai építőiparban. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felhívja a figyelmet arra, hogy az azbeszttartalmú anyagok bontása, szállítása és ártalmatlanítása kiemelt társadalmi felelősséggel jár. Az ÉVOSZ Munkavédelmi Tagozata hangsúlyozza: a szakszerűtlen és ellenőrizetlen azbesztkezelés beláthatatlan, évtizedekre kiható egészségügyi és környezeti kockázatokat jelent.
Az azbeszt a 20. században sokáig „csodaanyagnak” számított az építőiparban a tűzállósága, a hang- és hőszigetelő képessége miatt. Ma azonban már tudjuk, hogy mikroszkopikus rostjai belélegezve rendkívül veszélyesek és rákkeltő hatásúak. Bár az anyag felhasználása ma már tilos, a meglévő épületekben, palatetőkben, hullámpalával fedett építményeknél, szigetelésekben, csővezetékekben még mindig hatalmas mennyiségben van jelen. Veszélyessé akkor válik, ha megbontják, törik vagy darabolják.
A téma aktualitását az azbeszttartalmú kőzúzalék útépítésnél történő használata adja. Ezek alapján az ÉVOSZ Munkavédelmi Tagozata az azbesztkezelés és -mentesítés szabályozásában és gyakorlatában három megkerülhetetlen fókuszpontot határoz meg:
1. Munkaegészségügy – A hosszú távú emberi tragédiák megelőzése
A sérült vagy szakszerűtlenül megbontott azbesztből a levegőbe kerülő rostok akár 15-30 év lappangási idő után is gyógyíthatatlan betegségeket (azbesztózist, tüdőrákot, rosszindulatú mellhártya-daganatot) okozhatnak. A munkavállalók és a környezetben élők egészségének védelme érdekében zéró toleranciát kell hirdetni a kiporzással járó, szakszerűtlen bontási és anyagkezelési gyakorlatokkal szemben. Kiemelt fontosságú a kockázatnak kitett dolgozók folyamatos egészségügyi szűrése és a prevenció.
2. Munkavédelem – Szigorú technológiai fegyelem a kivitelezésben
Az ÉVOSZ Munkavédelmi Tagozata nyomatékosan felhívja az érintettek figyelmét a nemrég hatályba lépett, az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 40/2025. (XII. 19.) NGM rendelet, valamint a megújult munkavédelmi előírások maradéktalan betartására. Az azbesztmentesítést végző szakemberek élete és egészsége csak a legmagasabb szintű technológiai fegyelem alkalmazásával garantálható. Elengedhetetlen a megfelelő védőfelszerelések (speciális védőruházat, maszkok) használata, a zárt rendszerű mentesítési technológiák (nedvesítéses eljárások, szálmegkötő folyadékok alkalmazása), valamint a munkaterület levegőjének folyamatos monitorozása. A feketegazdaság, a kontárok és a megfelelő engedéllyel, illetve gépparkkal nem rendelkező kivitelezők kiszűrése ezen a területen szó szerint életbevágó.
3. Környezetvédelem – A veszélyes hulladékok felelős és nyomon követhető kezelése
Az azbeszttartalmú anyagok bontásából származó törmelék kiemelten veszélyes hulladéknak minősül. A Munkavédelmi Tagozat szorgalmazza a hulladék útjának szigorú, zárt láncú nyomon követését a bontás helyszínétől egészen a speciális hatósági engedéllyel rendelkező lerakókig (előírások szerinti szállítás, dupla falú hermetikus csomagolás). Határozottan meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakást, és garantálni kell, hogy azbeszttel szennyezett anyagok még véletlenül se kerülhessenek újrahasznosításra.
A Munkavédelmi Tagozat – nyitott platformként – arra hívja fel az építőipar felelős szereplőit, a jogalkotókat és az ellenőrző hatóságokat, hogy közösen lépjenek fel a minőségi, biztonságos és ellenőrzött azbesztmentesítési gyakorlatok általánossá tétele érdekében. Céljuk egy olyan tiszta piaci környezet megteremtése, ahol a fenti normák betartása nem opció, hanem kötelező alapfeltétel.
Fontos, hogy azbeszttartalmú építmények bontását, elszállítását és tárolását csak ezen tevékenységre jogosult vállalkozásokkal végeztessük el.
***
Budapest, 2026. június 3.
