Az ÉVOSZ rendszeresen készít összehasonlító elemzést a visegrádi országok építőiparának helyzetéről, amelynek legfrissebb, 2026–2027-re vonatkozó körképe szerint a régió építőipara összességében tovább növekedhet, de az egyes országok egészen eltérő kihívásokkal szembesülnek. Miközben a visegrádi térség több országában már a kapacitáshiány jelenti a legnagyobb akadályt az ágazat fejlődése előtt, Magyarországon továbbra is a megrendelések szűkössége határozza meg a 2026-os évet. A fordulatot a 2027-től várható uniós forrásbeáramlás hozhatja el, amely új lendületet adhat a hazai beruházásoknak és hozzájárulhat egy kiegyensúlyozottabb növekedési pálya kialakulásához.
Az európai építőipar a korábbi évek recessziós fázisát követően – és egyes régiós országok 2025-ös kiugró növekedésére építve – 2026-ban új kihívásokkal néz szembe. Míg Magyarországon az iparág fejlődését továbbra is a megrendelések hiánya, a másik 3 visegrádi országban már inkább a fizikai kapacitáskorlátok határozzák meg. A fellendülést az enyhülő kamatkörnyezet, a mérséklődő infláció és az uniós források lehívása támogatja. A visegrádi (V4) régió növekedését már nem a spekulatív fejlesztések, hanem a kritikus infrastruktúra modernizációja, valamint a védelmi és energetikai célú hálózati beruházások hajtják. Bár a kilátások pozitívak, az országok rendkívül eltérő belső dinamikával, súlyos fizikai kapacitáskorlátokkal és strukturális kockázatokkal küzdenek [1].
Lengyelország: A régió abszolút növekedési motorja
Lengyelország az európai építési piac egyik legígéretesebb területe, amely 2026–2029 között évi átlagos 3,9%-os bővülés elé néz. A piacot az uniós helyreállítási alapok (KPO) masszív beáramlása fűti. A beruházások több mint 40%-át adó mélyépítést olyan gigaprojektek dominálják, mint a kárpátaljai vasútvonalak modernizációja, a gdyniai kikötő bővítése, valamint az első atomerőmű és a tengeri szélparkok előkészítése. A vezető kivitelezők szerződésállománya történelmi csúcsokat dönt [2][3].
Csehország: Történelmi csúcs után mérsékelt növekedés a kapacitások határán
A cseh építőipar 2025-ben az elmúlt 25 év egyik legjobb eredményét produkálva 10,9%-kal nőtt, így a 2026-ra és 2027-re várt mérsékelt (1,3–1,4%-os) volumenbővülés valójában ennek a rendkívül magas bázisnak a fenntartását jelenti [7]. A fejlődés legnagyobb gátját a kritikus munkaerő- és géphiány jelenti: a vállalatok humánerőforrás-kihasználtsága eléri a 93–95%-ot, és a cégek több mint harmada immár hivatalosan is a munkaerőhiányt nevezi meg a növekedés legfőbb akadályának [9], ami komoly inflációs kockázatot hordoz a kivitelezési díjakban. A szektort az állami infrastrukturális és energetikai megrendelések (pl. a Dukovany-i atomerőmű) tartják mozgásban. A szűkös kapacitások ellensúlyozására az állam felgyorsítja a digitalizációt, 2027-től kötelezővé téve a BIM-rendszerek használatát a közbeszerzésekben [4][5].
Szlovákia: Stabilizáció és közelgő finanszírozási szakadék a zuhanó lakáspiac árnyékában
A korábbi évek kiugró teljesítménye után a szlovák építőipar 2026-ban lassul, a várható reálnövekedés 2,0–3,0% körül stabilizálódik. Az ágazatot jelenleg szinte kizárólag a Helyreállítási Terv (Plán obnovy) forrásainak lehívása tartja életben a mélyépítési szektorban. Ez az egyoldalú függőség azért is kritikus, mert a magánszektor és a lakásépítési piac drasztikusan zsugorodik: a kiadott lakásépítési engedélyek száma a 2022-es 19 201 darabról 2026-ra várhatóan 13 443 darabra esik vissza [8]. Emiatt az ágazat legfőbb strukturális kockázata a 2027-re előrejelzett „finanszírozási szakadék” (funding cliff): az uniós források kifutásával és a feszített állami költségvetés miatt komoly beruházási űr keletkezhet, amit a magánszektor nem lesz képes áthidalni, ha nem sikerül magántőkét (pl. PPP-konstrukciók) bevonni [6].
Magyarország: Újabb esély az uniós forrásokkal és a lakáspiac stabilizálódása
A magyar piac teljesítményét az elmúlt időszakban jelentős átalakulások formálták. Bár 2025-ben a teljes építőipari termelés volumene 2,8%-kal nőtt, a jövőbeli kilátásokat a szerződésállományok drasztikus megnövekedése határozza meg [9]. A hazai mélyépítést sokáig a Paks II. alapozási munkái, valamint a külföldi befektetésekhez köthető ipari fejlesztések húzták (a mélyépítési szerződésállomány 2025 végén 84,9%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál) [9]. Ezt a meglehetősen aszimmetrikus piacot kiegyensúlyozhatja, hogy megnyílt a lehetőség 16,4 milliárd eurónyi (több mint 6000 milliárd forint) uniós forrás felszabadítására, ami történelmi mértékben pörgetheti fel a hazai széleskörű építőipari beruházásokat [10] 2027-től. A lakáspiac továbbra is kitörési pont marad, és a szakértők abban bíznak, hogy az állami lakásépítési ösztönzés jövőre is megmarad.
Összegzés
A V4-régióban a növekedés kulcsa a 2026-os évtől a változásokhoz való sikeres alkalmazkodás lesz. A pénzügyi likviditás önmagában már nem elegendő a növekedéshez: a demográfiai hanyatlás és a vendégmunkásoktól való függés miatt a régióban azok a vállalatok lesznek a nyertesek, amelyek képesek iparosítani az építési folyamatokat (előregyártás, moduláris építészet) és digitalizálni működésüket. Magyarországon 2026-ban még hiányozni fognak a megrendelések, de a 2027. év az uniós forrásokra támaszkodó, strukturálisan kiegyensúlyozottabb építőipari modellbe való átmenet lehetőségét hozhatja el, a kapacitások rendelkezésre állnak.
***
Budapest, 2026. július 7.
Felhasznált irodalom
[1] Euroconstruct (2025): 101st Euroconstruct Conference: European Construction Market Outlook until 2028. WIFO Institute Reports. Elérhető: https://www.wifo.ac.at/publication/448947/
[2] ING Think (2025): Poland's growth outlook: so far so good. Elérhető: https://think.ing.com/articles/polands-growth-outlook-so-far-so-good/
[3] Mordor Intelligence (2025): Poland Construction Market - Size, Share & Industry Analysis. Elérhető: https://www.mordorintelligence.com/industry-reports/poland-construction-market
[4] Európai Bizottság (2025): Economic forecast for Czechia - Economy and Finance. Elérhető: https://economy-finance.ec.europa.eu/economic-surveillance-eu-member-states/country-pages-including-country-reports/czechia/economic-forecast-czechia_en
[5] CEEC Research / Skypaper (2025): Průzkum: Stavebnictví letos vzroste o 1,3 %, v roce 2027 o 1,4. Elérhető: https://skypaper.cz/novinky/pruzkum-stavebnictvi-letos-vzroste-o-13-vroce-2027-o-14/
[6] Rada pre rozpočtovú zodpovednosť [RRZ] (2025): Rast ekonomiky podrží najmä Plán obnovy a odolnosti (Makroekonomická prognóza). Elérhető: https://www.rrz.sk/rast-ekonomiky-podrzi-najma-plan-obnovy-a-odolnosti-dotovanie-energii-docasne-odsuva-zrealnenie-ich-cien-makroekonomicka-prognoza/
[7] FIEC (2026): FIEC 2025 Statistical Report - Czech Republic. Elérhető: https://fiec-statistical-report.eu/czech-republic
[8] FIEC (2026): FIEC 2025 Statistical Report - Slovakia. Elérhető: https://fiec-statistical-report.eu/slovakia
[9] FIEC (2026): FIEC 2025 Statistical Report - Hungary. Elérhető: https://fiec-statistical-report.eu/hungary
[10] Magyar Építők (2026): Felpöröghet a hazai építőipar: 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítására nyílik lehetőség. Elérhető: https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2026/05/felporoghet-a-hazai-epitoipar-164-milliard-euronyi-unios-forras-felszabaditasara-nyilik-lehetoseg
