Az épületek korszerűsítése nemcsak a téli gázfogyasztást, hanem a nyári hűtési energiaigényt és a villamosenergia-rendszer csúcsterhelését is mérsékli, miközben elősegíti a napenergia hatékonyabb felhasználását. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) álláspontja szerint a hazai épületállomány széles körű energetikai korszerűsítése a téli időszakban akár egymilliárd köbméter földgáz megtakarításához járulhatna hozzá, nyáron pedig a megfelelő hőszigetelésre és árnyékolásra épülő felújítások akár a felére is csökkenthetik az épületek hűtési energiaigényét.
A hőszigetelésről sokáig elsősorban a téli fűtési költségek kapcsán beszéltünk. A hosszabb és intenzívebb hőhullámok azonban egyre világosabban mutatják: amikor a külső hőmérséklet tartósan eléri a 35-40 Celsius-fokot, a jól kialakított épületburok nyáron legalább olyan fontos, mint télen. Télen bent tartja a meleget, nyáron lassítja a külső hő bejutását, csökkenti a túlmelegedést, és hosszabb ideig megőrzi a kellemes belső hőmérsékletet.
Az ÉVOSZ szemléltető becslése szerint, amennyiben Magyarországon mintegy 1,5-2 millió háztartásban lenne légkondicionáló berendezés, és egy rendkívül forró időszakban ezek jelentős része egyszerre működik, valamint egy háztartás átlagosan körülbelül 1 kW villamos teljesítményt vesz fel hűtésre, az együttes pillanatnyi terhelés elérheti az 1 500-2 000 MW-ot. Ez nagyságrendileg a Paksi Atomerőmű mintegy 2 000 MW-os névleges teljesítményével vethető össze.
|
A becslés módszertana A közleményben szereplő értékek szemléltető ÉVOSZ-becslések, nem elkülönített országos mérési eredmények. A csúcsterhelési forgatókönyv maximum 1,5–2 millió klimatizált háztartással és háztartásonként átlagosan 1 kW egyidejű villamos teljesítményfelvétellel számol. Ez elméletileg 1 500–2 000 MW együttes pillanatnyi terhelést jelenthet. A tényleges érték a működő berendezések számától, teljesítményétől, hatékonyságától, a beállított hőmérséklettől és a hőhullám intenzitásától függ. |
Ez nem azt jelenti, hogy minden berendezés minden pillanatban teljes teljesítménnyel működik, hanem azt szemlélteti, mekkora rendszerszintű igény jelentkezhet egy országos hőhullám csúcsidejében. Ha a korszerűsítések a hűtési igényt 50 százalékkal mérsékelnék, a legmelegebb órákban akár 750 – 1000 MW-tal is csökkenhetne az ország villamosenergia-igénye. Ez a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének megközelítőleg 40-50 százalékával egyenértékű csúcsidei terheléscsökkenést jelentene.
A hőszigetelés teszi lehetővé az időzített hűtést
Nemcsak az számít, mennyi áramot használunk fel hűtésre, hanem az is, hogy mikor. A magas napelemes termelésű nappali órákban az épületek előhűthetők. Ez azonban csak akkor jelent valódi előnyt, ha az épület megfelelő termikus burokkal rendelkezik: a jó hőszigetelés és az árnyékolás lassítja a visszamelegedést, így a napközben elért kellemes hőmérséklet a késő délutáni és esti órákban is tovább fenntartható.
A rosszul szigetelt épület gyorsan visszamelegszik, ezért este ismét nagy teljesítménnyel kell működtetni a klímaberendezést. A jól szigetelt épület ezzel szemben csökkenti a teljes hűtési energiaigényt, és lehetővé teszi, hogy a megmaradó fogyasztás egy része a napenergia-termelés szempontjából kedvezőbb nappali időszakra kerüljön. Emellett egy korszerűen felújított épület kisebb teljesítményű klímaberendezéssel is komfortosan hűthető, ami egyszerre csökkenti a beruházási és az üzemeltetési költségeket.
Az ÉVOSZ ezért indokoltnak tartja egy önkéntesen választható, okosmérőre épülő lakossági idősávos villamosenergia-tarifa bevezetésének vizsgálatát. A magas napelemes termelésű nappali időszakban kedvezőbb ár ösztönözhetné az előhűtést, míg az esti csúcsidőszak magasabb ára a fogyasztás időbeli áthelyezésére késztetne.
Egy ilyen tarifa a jól szigetelt épületekben működhet igazán hatékonyan. A fogyasztó alacsonyabb költséggel hűthetné le otthonát akkor, amikor bőséges a napenergia, az épület pedig estig megőrizhetné a kellemes hőmérsékletet. Ez egyszerre csökkenthetné a háztartások költségeit, az esti rendszerterhelést és a villamosenergia-import iránti igényt, miközben javítaná a hazai napenergia felhasználását. Mindez jól összehangolható a rezsicsökkentés elveivel, adott esetben az idősávos tarifa a napközbeni órákban nagyobb kedvezményt biztosíthatna az esti fogyasztáshoz képest.
A hőszigetelés a klímaalkalmazkodás alapja
A klímaváltozás következtében a nyári hőhullámok egyre gyakoribbak és hosszabbak. Emiatt az épületek energetikai teljesítményét már nem lehet kizárólag a téli fűtési időszak alapján megítélni. A nyári túlmelegedés nem pusztán komfortkérdés: növeli az energiafogyasztást és a működési költségeket, valamint rontja a lakások, irodák, iskolák és egészségügyi intézmények használhatóságát.
A megfelelő hőszigetelés a nyári hővédelem meghatározó alapja. Hatása külső árnyékolással, korszerű nyílászárókkal, megfelelő szellőztetéssel tovább erősíthető. Az épületállomány korszerűsítése ezért egyszerre szolgál gazdasági, energiapolitikai és klímaalkalmazkodási célokat. Az ÉVOSZ szerint a felújítási programokban a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelemnek, a hűtési energiaigény csökkentésének és a csúcsterhelés mérséklésének is érdemes figyelmet kapnia.
A jó hőszigetelés ma már nem évszakfüggő előny, hanem egész éves energiabiztonság és klímavédelem. Télen bent tartja a meleget, nyáron pedig kint a hőséget.
***
Budapest, 2026. augusztus 4.
